Év végi SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: A munkáltató az év végére tervezett jutalmazást ez év decemberében, SZÉP-kártya-utalás formájában tervezi. A jutalom összegét a felettes vezető állapítja meg, munkavállalónként eltérő mértékben. Kifogásolható-e ez bármilyen tekintetben, illetve a szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség ez esetben sem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatás nyújtása.A béren kívüli juttatás adózása kedvezőbb, mint az összevonandó jövedelemként adóztatandó jutalomé. Ha a munkavállaló részére azért utalnak magasabb összeget, vagy munkavállalónként eltérő összeget a SZÉP-kártyára, mert az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Bankszámla-hozzájárulás

Kérdés: GYED-en levő munkavállalónak adható-e bankköltségtérítés, azaz lakossági folyószámla pénzintézeti költségeinek térítése?
Részlet a válaszából: […] ...gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló részére véleményünk szerint nem adható bankszámla-hozzájárulás, tekintettel arra, hogy erre az időszakra munkabérre, illetményre nem jogosult a munkavállaló. Ezt az adózási szabályok is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában, vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...mellett tekinthető az átmeneti rendelkezés alapján ebben az évben egyes meghatározott juttatásnak.A másik eset, ha a munkáltató a munkavállalónak úgy nyújt ilyen támogatást, hogy azt minden munkavállalónak nyújtja, vagy belső szabályzat alapján azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Forgótőke elszámolása

Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...ellátások elszámolása   T3312 – K36573. Közteher- és egyéb fizetési kötelezettség (munkáltatót terhelő, munkavállalótól levont adó és járulékok stb.) teljesítése   T 3672 – K 33124. A nettósítás során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Igazgatóhelyettes megbízása

Kérdés: Általános iskola igazgatóhelyettese 2006. augusztus 1-jétől 4 hónapig munkában töltendő felmentését kezdte meg nyugdíjkorhatár betöltése miatt. Ezt követően december 1-jétől 4 hónapig mentesül a munkavégzés alól. Az iskola igazgatója a folyamatos munkavégzés miatt megbízhat-e egy másik pedagógust igazgatóhelyettesi munkával, és ha igen – mivel egy iskolának egy igazgatóhelyettese (illetve pótlékja) lehet –, ki kapja december 1-jétől az igazgatóhelyettesi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmazni kell az Mt. 93. § (3) bekezdésénekrendelkezéseit, ez alapján a munkavégzés alóli felmentés időtartamára amunkavállalót átlagkeresete illeti meg. (Nem illeti meg átlagkereset amunkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha abiztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.Például: a munkavállaló 2004. december 27-től 2005. január20-ig fizetés nélküli szabadságon van, az egyhavi juttatás kifizetésénekidőpontja 2005...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.