Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli adókötelezettség, és bevallani sem kell. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.24. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék adómentes.A ruházati költségtérítést meg kell különböztetni a munkaruhától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
- valutapénztárunk van,
- a FIFO-módszert alkalmazzuk,
- a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
- a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
- ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.
Részlet a válaszából: […] ...napján érvényes árfolyammal.A hivatali, üzleti utazás (kiküldetés) kiadásainak fedezésére az utazáson részt vevő magánszemély (munkavállaló) részére előlegként folyósított összegek?átadásakor nem kell adófizetési kötelezettséget?megállapítani, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Ingyenes számítógép-használat, illetve használt számítógépnek a munkavállaló tulajdonába adása

Kérdés: Önkormányzatunk a 2011. évi cafeteriajuttatás keretében a köztisztviselők részére szeretné biztosítani az ingyenes számítógép-használatot. Kérdés, hogy ezt elegendő-e a közszolgálati szabályzat szerint a cafeteria-rendszerbe bevonni, mint választható juttatást? Ha nem, akkor mi ennek a módja, és továbbra is lehetőség lesz-e arra, hogy két év után a használt számítógép ingyenesen vagy kedvezményesen a köztisztviselő tulajdonába kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...(7.11. pont).Az Szja-tv. 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján bérenkívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónaklegfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben internetszolgáltatásingyenes vagy kedvezményes biztosítása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...73 500 forint lesz. A legalább középfokúiskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörbenfoglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 89 500 forint lesz. Ez aközalkalmazotti dolgozót úgy érinti, hogy amennyiben a bértábla alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...szerint távolléti díj, illetmény vagy azokonalapuló juttatások közé tartozik: a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény (Mt. 25.§), ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadásakövetkeztében nem végez munkát [Mt. 104. § (5) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Térítésmentes átadás elszámolása

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján a magánszemély adómentes bevétele az a vagyoni érték, amelyet az ingyenesen vagy kedvezménnyel juttatott számítógép formájában kap, feltéve hogy a számítógépet az átadását megelőzően már legalább két évig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.