Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] ...szokás honorálni, míg abban az esetben, ha teljesen egyező feladatokat kell ellátni, azonban ezáltal mennyiségileg többet kell az érintett munkavállalónak dolgozni, az túlóraként jelentkezik. Természetesen az sem kizárt, hogy a kettő együttesen jelentkezik, tehát akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, ezért az Szja-tv. nem követeli meg, hogy akár a magánszemély, akár a munkavállaló nevére szóló számlával számoljanak el. A saját belső szabályzatukban, a közszolgálati szabályzatban rendelkezhetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Rendkívüli szabadság

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
Részlet a válaszából: […] ...át először, hogy közeli hozzátartozó halála eseténa munkavállaló milyen munkaidő-kedvezményre jogosult. A közalkalmazottijogviszonyban is az Mt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, mely szerint[Mt. 107.§ b) pontja] mentesül a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: A köztisztviselő 2005 májusában igényelheti a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, mert 57 éves lesz, és van 38 év munkaviszonya. Munkaviszonya nem szűnne meg, még két évig szeretne dolgozni. Dolgozhat-e tovább, vagy valamilyen törvény ezt tiltja? Mikor kaphatja meg a felmentési időre járó bérét? A 40 éves jubileumi jutalom meg fogja illetni a munkaviszony megszűnésekor, annak ellenére, hogy már nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...afeltételek teljesülnek – megállapíttassa valamely jogcímű nyugellátását, semellett változatlanul tovább folytassa tevékenységét. A munkavállaló általánostájékoztatási kötelezettsége, valamint a Ktv. 19/A § (3) bekezdésénekrendelkezése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.