Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...ha az a munkavégzéshez szükséges, vagy a tevékenység ellátásának hatókörében, annak feltételeként biztosítja a munkáltató a munkavállalója részére. Ebben az esetben az iskolarendszeren kívüli képzés után sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után

Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nem adhat a munkáltató étkezési, vendéglátási szolgáltatást a dolgozóknak. Ha a munkahelyen van dolgozói étkeztetés, és a munkavállalók az ételt ingyen vagy a piaci ár alatt kapják, akkor a piaci ár és a térített összeg közötti különbség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Ruhapénzjuttatás adóvonzata

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?
Részlet a válaszából: […] ...ruhapénz juttatása jellemzően 2019 előtt sem minősült adómentesnek, függetlenül attól, hogy arról a munkavállalóknak el kellett számolni számlával. Adómentességről csak akkor beszélhettünk 2018-ban és a korábbi években is, ha az elszámolásra kiadott előlegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Ruházati költségtérítés adózása 2019-től

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy 2019-től nem tekinthetjük egyes meghatározott juttatásnak a ruházati költségtérítést sem, így a munkavállaló ebben az esetben is költségviselő lesz, a munkáltatónak pedig csak a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a ruházati költségtérítés egyes meghatározott juttatásként is adózhatott, amennyiben azt a munkáltató minden munkavállalónak adta, vagy mindenki által megismerhető szabályzat alapján, objektív szempontok szerint meghatározott csoportnak (azzal, hogy az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...milyen EU-s pályázatról van szó, azonban az Szja-tv. 1. számú melléklete több olyan esetet is rögzít, amikor ilyen pályázat alapján a munkavállalók adómentesen részesülhetnek egyes képzéssel összefüggő juttatásban.A hivatkozott melléklet 4.7. pontjának c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Ruhapénz adózása

Kérdés: Amennyiben intézményünk ruhapénzt szeretne adni egyes munkakörökben dolgozó személyeknek, tekintettel arra, hogy azon munkakörökben elvárás az öltöny, kosztüm viselete, ezt milyen adóvonzat mellett teheti meg?
Részlet a válaszából: […] ...után 16% személyi jövedelemadó és 27% szociálishozzájárulási­adó-fizetési kötelezettség keletkezik. Ha pénzbeli juttatást kapnak a munkavállalók (akár úgy, hogy arról a saját nevükre szóló számlával kell, hogy rendelkezzenek az intézmény belső szabályzata szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Helyi utazási bérlet költségtérítése

Kérdés: Költségvetési intézményünkben 2007. évre vonatkozóan tervezzük kifizetni a dolgozók helyi utazásra jogosító bérlettérítését 100 százalékban. A nyugdíjas dolgozók helyi utazásra szolgáló és a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkavállalónak kötelezően térítendő napi utazást szolgáló bérlettérítése milyen adó- és járulékkötelezettséget jelent a munkáltató részére, és milyet a nyugdíjas munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] ...25. § (2) bekezdésének ba) pontja alapján adó-és járulékmentesen megtéríthető a közigazgatási határon kívülről munkába járómunkavállalónak az országos közforgalmú vasút 2. osztályára szóló, az elővárosivasútra, illetve a helyközi díjszabással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.