Utazási költségtérítés

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...történő térítés formájában valósul meg).A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet meghatározza, hogy a munkáltató mit köteles megtéríteni a munkavállalónak.A kormányrendelet 2. §-ának a)-b) pontjai értelmében:a) munkába járás:aa) a közigazgatási határon kívülről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] ...nem terheli adókötelezettség, és bevallani sem kell. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.24. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék adómentes.A ruházati költségtérítést meg kell különböztetni a munkaruhától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés nem tér ki arra, hogy a konferenciákat mely személyi kör részére szervezik (munkavállalók, lakosság vagy adott személyi kör részére), tehát a szervező áll-e valamilyen jogviszonyban a részt vevő magánszeméllyel, vagy a részt vevő független fél, hogy ki viseli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési szerv mint munkáltató milyen juttatásokat nyújthat a cafeteria-rendszer keretében. A cafeteria-rendszer lényege, hogy a munkavállalók egy előre meghatározott juttatási körből választhatnak preferenciáiknak megfelelően. Ugyanakkor a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

MÁV Start kártya vásárlása

Kérdés: A munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés helyett engedélyezheti a dolgozóknak MÁV Start kártya vásárlását?
Részlet a válaszából: […] ...a kártya birokosának. Így egyáltalán nem biztosítható az, hogy a kártyát döntően csak munkába járási célból használja fel a munkavállaló. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát, vagy megtéríti annak az árát, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...71. § (2) bekezdése és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 164. §-a alapján. A Munka Törvénykönyve a munkavállaló munkabérrel valórendelkezési jogát behatárolja. A munkavállaló a munkabérére vonatkozóigényéről előre nem mondhat le....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...szerint távolléti díj, illetmény vagy azokonalapuló juttatások közé tartozik: a szakszervezeti munkaidő-kedvezmény (Mt. 25.§), ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadásakövetkeztében nem végez munkát [Mt. 104. § (5) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének 2006-os szabályai

Kérdés: Változtak-e 2006. évtől a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...évben akkor sem áll fenn azadókötelezettség, ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján megtéríti azutazási költséget, de a munkavállaló nem adja le a bérletet vagy az utazásijegyet.2006. évben teljes egészébenadómentes juttatásnak minősül a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Ruházati költségtérítés szja-kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzatoknál dolgozó, Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók részesülhetnek-e adómentes ruházati költségtérítésben?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazottat törvény előírása alapján megillető ruházati költségtérítés fizethető ki adómentesen. Más egyéb esetekben a munkavállalóknak adott ruházati költségtérítés adóköteles. A főszabály szerint az adókötelezettséget a juttató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.