11 talált cikk a közalkalmazott , felmondás , költségvetés , munkavállaló kifejezésre

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
- az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
- az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
- a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
- a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
- a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?

Kérdés: Iskolánk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Egyik munkavállalónk munkahelyei a következőképpen alakultak: Munkaviszony kezdete-vége Munkáltató Megszűnés módja 1972. 11. 09.-1975. 02. 15. Bp. ker. tanács áthelyezés 1975. 02. 16.-1983. 05. 31. Fővárosi Tanács áthelyezés 1983. 06. 01.-1985. 02. 15. Tanácsi vállalat felmondás 1985. 02.18.-2000. 06. 18. Magyar Nemzeti Bank felmondás 2000. 06. 19.-2004. 10. 24. Ipari kft. felmondás 2005. 09. 15.-2007. 06. 30. Szakközépisk. áthelyezés 2007. 07. 01.- Szakközépisk. Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogy a jubileumi jutalom számításánál mely munkaviszonyokat kell közalkalmazotti (köztisztviselői) jogviszonynak tekinteni!

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Vállalat: 1969. 11.10.-1972. 03. 20., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 2. Vízügyi Közműép.: 1972. 03. 23.-1972. 09. 30., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Szövetkezet: 1972. 10. 02.-1974. 01. 15., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 4. Szövetkezet: 1974. 01. 17.-1974. 06. 15., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 5. MGTSZ: 1974. 06. 18.-1977. 01. 23., a megszűnés módja: áthelyezés; 6. Tanács: 1977. 01. 24.- 1978. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 7. Tanács: 1979. 01. 01-1983. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 8. Költségvetési intézmény: 1984. 01. 01.-1990. 10. 31., a megszűnés módja: felmondás a dolgozó részéről; 9. Munkanélküli: 1991. 01. 29.-1991. 04. 21; 10. Költségvetési intézmény: 1991. 04. 22-től. Mely időszakok vehető figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor jogosult a közalkalmazott a jubileumi jutalomra?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Kórház: 1983. 08. 15.-1985. 08. 28., a megszűnés módja: felmondás a dolgozó részéről; 2. Tanács: 1985. 09. 11.-1986. 05. 31., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Tanács: 1986. 06. 01.-1989. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 4. Költségvetési intézmény: 1990. 01. 01-jétől. Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor fizethető ki a 25 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: A közalkalmazottaknak járó jubileumi jutalom kifizetéséhez kérjük állásfoglalását az alábbiak ismeretében: - munkah.: Városgazd. V., mv.: 1977. 10. 07.-1978. 06. 05. (8 hó, 9 n.) megsz.: felm. a dolg. részéről; - munkah.: Állami Könyvterjesztő V. mv.: 1978. 06. 16.-1988. 09. 15. (10 év, 3 hó) megsz.: áthelyezve; - munkah.: Z. M. Könyvtár mv.: 1988. 09. 16.-jelenleg is. Mikor lesz jogosult dolgozónk 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?