Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidős közalkalmazottként (könyvtárosként) alkalmazható, de csak az öregségi nyugdíj szüneteltetése mellett. Amennyiben munkavállalóként (takarítónőként) alkalmazzák, akkor a Tny. 83/B. §-a szerinti általános kereseti korlát érvényesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Műszakpótlékra való jogosultság szociális ágazatban

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a műszakpótlék a szociális ágazatban? Beosztás reggel 7-től este 7-ig, este 7-től reggel 7-ig mindig azonos kezdettel, megszakítás nélküli beosztással.
Részlet a válaszából: […] ...megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztat, nem teszi szükségessé műszakpótlék fizetését.Műszakpótlék akkor jár a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. Ebben az esetben a tizennyolc és hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Bölcsődei gondozónő műszakpótléka

Kérdés: Bölcsődei gondozónők váltott műszakban dolgoznak. A délelőttös műszak 6 órától 14 óráig tart, a délutános műszak 10 órától 18 óráig. A 14 és 18 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és az fizethető-e átalány formájában?
Részlet a válaszából: […] ...jár a több műszakos munkaidő-beosztásbanfoglalkoztatott munkavállalóknak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény (Mt.) 146. §-a értelmében. Több műszakos a munkaidő-beosztás, ha amunkáltató napi üzemelési ideje meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!
Részlet a válaszából: […] ...részmunkaidős munkavállalóknak a teljes munkaidősmunkavállalókkal azonos mértékben jár szabadság, különbség a szabadság idejérefizetett távolléti díj összegében van. Éppen az egyforma elbánás elvébőlkiindulva, a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...40 év szolgálatiidőt szerzett, valamint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Azzal az1953-as születésű közalkalmazott női munkavállalóval kapcsolatban, aki 2008júniusában 37 év szolgálati idővel rendelkezik, megállapítható, hogy 2012-benbetölti 59....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Műszakpótlék közalkalmazottaknak

Kérdés: Bölcsődei gondozók váltott műszakban dolgoznak. Munkarendjük a következők szerint alakul: délelőtt 6.00 órától 14.00 óráig, illetve délután 10.00 órától 18.00 óráig. A 14.00 óra és 18.00 óra közötti időszakra jár-e műszakpótlék, és ha igen, fizethető-e az esetleg valamiféle átalány formájában?
Részlet a válaszából: […] ...műszakpótlék jár [Mt. 146. § (2) bek.]. Több műszakos amunkaidő-beosztás, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja amunkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonkéntrendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Garantált bérminimum az 50 év feletti munkavállalók esetében

Kérdés: Kell-e alkalmazni az emelt összegű minimálbért azon 50 év feletti munkavállalók esetében, akik nem rendelkeznek legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy képzettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelettartalmazza.A Korm. rendelet rögzíti a teljes munkaidőbenfoglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezőlegkisebb összegét a teljes munkaidő teljesítése esetére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Nyugdíjas munkavállaló

Kérdés: 1946. 12. 31-én született nő vagyok, két éve előrehozott csökkentés nélküli saját jogú nyugdíjas. Jelenleg is teljes munkaidőben dolgozom. 2008. január elsejétől vállalhatok-e továbbra is munkát teljes óraszámban, és nem minimálbérért, a nyugdíjam folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] 2008. január 1-jétől, illetőleg ezt követő időponttólmegállapításra kerülő nyugdíjak esetében, ha a nyugdíjas keresőtevékenységetfolytat, és keresete eléri az év első napján érvényes minimálbértizenkétszeresét, akkor a jogszabályi változás következtében december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.

A minimum-járulékalappal kapcsolatos bejelentés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A minimum-járulékalapot a Tbj-tv. 2006. szeptember 1-jétőlvezette be. A rendelkezés értelmében a foglalkoztatónak (jelen esetben aköltségvetési szervnek) a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése a) pontja szerint (ebekezdésben nevesíti a törvény a közalkalmazottat is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Felmentés nyugdíjazás jogcímén

Kérdés: Saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztatunk. Munkáltatói felmondás esetén azt nem kell indokolni. Felmondási idő megilleti-e a nyugdíjast, mivel erről nem szól a törvény? Jogszabály-értelmezésben az olvasható, hogy a felmondási idő azért jár, hogy a munkavállalónak legyen lehetősége létfenntartásához munkahelyet keresni, viszont a nyugdíjas munkavállaló a létfenntartásához már saját nyugdíjával rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...a feltételek teljesülnek -megállapíttassa valamely jogcímű nyugellátását, s e mellett változatlanultovább folytassa tevékenységét. A munkavállaló általános tájékoztatásikötelezettsége, valamint pl. a Ktv. 19/A § (3) bekezdésének előírása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.
1
2