11 talált cikk a munkabér , szja , előleg , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: A munkavállaló részére kifizetett munkabérelőleggel összefüggésben kell-e kamatkedvezmény utáni adót fizetni abban az esetben, ha a dolgozó egy éven belül másodszor vesz fel munkabérelőleget, de azt az Szja-tv.-ben meghatározott keretek között (6 hónapra és a minimálbér ötszöröse alatti összegben), illetve az előzően felvett munkabérelőleg lejáratát, visszafizetését követően teszi?

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.

Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?