6 talált cikk a munkavégzés , váltó , költségtérítés , jogviszony , munkavállaló kifejezésre

Kérdés:

Hivatalunk egyik köztisztviselője 2023. 01. 20-án saját költségére MÁV-Start Klub VIP-kártyát vásárolt, melyről utólag, 2023. 06. 26-án kért a munkáltató nevére számlát 280 000 Ft (éves összeg) értékben. Ez a kártya a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. magyarországi hálózatán jegyváltás nélküli díjmentes utazást biztosít részére. A dolgozó nyilatkozott, hogy munkavégzés okán napi munkába járás céljából veszi igénybe. A dolgozó részére a MÁV-jegypénztáros kiadott egy igazolást is, hogy mennyi lenne a havibérlet ára. A jelenlegi jogszabályok szerint munkába járás címén a dolgozó részére adómentesen kifizethető-e ez alapján valamennyi térítés? Ha igen, mennyi? Milyen módon kell ezt megállapítani? Köteles-e a munkáltató a MÁV-kártya alapján téríteni? A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (1b) bekezdése 2023. 03. 24-től az alábbira változott: "A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra."
Ha téríthető e szerint a munkába járás összege, mikortól?

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?

Kérdés: Teljes munkaidős dolgozónk lakóhelye az alkalmazása kezdetekor a székhelyünk szerinti településen volt. A dolgozó időközben lakóhelyet változtatott, ami a munkahelyétől 50 km-re található. Eddig a törvényi előírások szerint térítettük a bérlete 86%-át. Ilyen esetben is köteles-e a munkáltató a dolgozó bérletét megtéríteni, illetve van-e távolságra vonatkozó korlát, amíg a bejárást téríteni kell?

Kérdés: Felsőoktatási intézményként közalkalmazottaink részére a napi munkába járáshoz kétféle költségtérítést biztosítunk a kormányrendelet előírásai szerint (86%, illetve 9 Ft/km). Összeghatártól függetlenül köteles-e a munkáltató megtéríteni a napi munkába járás költségeit a dolgozók részére, megállapíthat-e az intézmény belső szabályozásban maximális havi költségtérítési összeget a költségvetési egyensúly biztosítására hivatkozva? (A távol lakók esetében igen magas a havi költségtérítési összeg, ami 30-40 E Ft/fő/hó kiadást is jelenthet.) Amennyiben egy munkavállaló a közalkalmazotti kinevezésének aláírásakor még a munkáltató székhelyén rendelkezett állandó lakóhellyel, és így került felvételre, de időközben elköltözött más településre, akkor is köteles a munkáltató az utazási költségtérítés kifizetésére?

Kérdés: Körjegyzőségünk dolgozói a székhelytelepülésről a társult településekre történő kijutást a saját személygépkocsijukkal oldják meg, illetve egyik településre egyes időpontokban igénybe tudják venni a buszközlekedést is. A dolgozóknak heti rendszerességgel kell ügyfélfogadást és egyéb ügyintézést végezni. Eddig kiküldetésként került elszámolásra a közlekedési költség térítése. A 2012. március 1-jén hatályba lépő 2011. évi CXCIX. törvény 54. §-ának (2) bekezdése alapján úgy értelmezzük, hogy sem a körjegyző, sem a dolgozók részére kiküldetés nem számolható el. 2012. március 1-jétől milyen jogcímen tudjuk megtéríteni a felmerült költségeket?