11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása
Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
2. cikk / 11 Pedagógus helyes besorolása
Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
- mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
- munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
- bt.-nél eltöltött munkaviszony,
- munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
- ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?
- mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
- munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
- bt.-nél eltöltött munkaviszony,
- munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
- ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?
3. cikk / 11 Közalkalmazott nyugdíjba vonulása – az őt megillető juttatások
Kérdés: 1979. június 01.-1991. május 31-ig a Nagyközségi Közös Tanács VB Közületi Szolgáltató Üzemnél, később Városgazdálkodási Vállalatnál dolgoztam műszaki ügyintézőként, összesen 12 évet. Tanácsi és költségvetési cég volt, a nagyközségi és a vp.-i tanács alapította. Sajnos az üzemet felszámolták, és a dolgozóknak felmondtak. Most értem el a 25 éves közalkalmazotti jogviszonyt, amire, úgy tudom, 2 havi munkabér illeti meg a dolgozót + 3 és fél havi felmentési idő, amiből a felét le kell dolgozni a munkavállalónak, a másik felére megkapja a munkabérét, de nem kell dolgoznia. Végkielégítés, úgy tudom, nem illeti meg a dolgozót. A munkáltatóm, a városi önkormányzat a 12 évemet nem akarja elismerni közalkalmazotti jogviszonynak. 2016. február 11-én töltöttem be a 63. évemet, és öregségi nyugdíjba mehetek.
4. cikk / 11 Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése
Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
5. cikk / 11 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
6. cikk / 11 Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás miatt
Kérdés: 1. Dolgozónk (férfi, 1949-es születésű) munkaviszonya határozott idejű. (Ő kérte, hogy a nyugdíjra jogosultsága megszerzését megelőző napig szóljon szerződése.) Véleményem szerint a határozott idő lejártakor minden kötelezettség nélkül (végkielégítés, felmondási idő) megszűnik a szerződése. Jól gondolom? Ha tovább kívánom foglalkoztatni 2010 tavaszáig, addig fizetése valószínűleg nem fogja meghaladni a minimálbér tizenkétszeresét, akkor semmiféle bejelentési kötelezettségem nincs? 2. Dolgozónk (nő, 1951-es születésű) határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezik, jelenleg táppénzen van, szabadsága letöltése után, december 31-ével szeretné munkaviszonyát megszüntetni, hogy 2010. január 1-jétől csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülhessen. Közös megegyezéssel történő megszüntetésnél nincs sem felmondási idő, sem felmentés, sem végkielégítés. Ha azonban ő ebbe nem egyezik bele, de az ő érdeke a munkaviszony megszüntetése, akkor rendes femondással kell megszüntetnem, felmondási idő és felmentés alkalmazásával?
7. cikk / 11 Korengedményes nyugdíj
Kérdés: 1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?
8. cikk / 11 Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei
Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
9. cikk / 11 Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
10. cikk / 11 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?