3 talált cikk a részlet , jövedelem , vezető , jogviszony , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Egyik intézményünk "A köznevelési és kulturális intézményekben működő tehetséggondozó programok támogatása" című nyertes pályázat keretében a projektvezetői feladatokat egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés keretében végezteti el. A megbízási szerződés tartalmazza, hogy az elvégzett feladatok ellenértéke az egyéni vállalkozó által benyújtott számla ellenében kerül kifizetésre. Továbbá tartalmazza, hogy a vállalkozó a megbízási időszakra vonatkozóan útiköltség-díjazásban részesül. A szerződés nem tartalmaz a költségtérítések kifizetésével kapcsolatban további információkat. Egyéni vállalkozónak hogyan lehet útiköltség-térítést fizetni?
1. Amennyiben útiköltség-térítés kifizetésére kerül sor, akkor feltétel-e, hogy a szerződésben rögzítsék a kifizetés módját, feltételeit, mértékét?
2. Kérhetjük-e a vállalkozótól, hogy az útiköltség-térítésről is állítson ki számlát, hiszen véleményünk szerint a kiküldetési rendelvényt az Szja-tv. 3. §-ának 10) pontja értelmében csak a saját, illetve külsős jogviszonyban álló munkavállalók kiküldetésének esetében lehet alkalmazni?
3. Ki lehet-e fizetni az egyéni vállalkozó által ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kiküldetési rendelvény alapján, vagy csak sima útnyilvántartás alapján az útiköltség-térítést az Szja-tv. 3 mellékletének II. 6. pontjában előírt adómentes határig? Ha igen, milyen bizonylat szükséges a költségtérítés kifizetéséhez?

Kérdés: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt az önkormányzat biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait településen belül, illetve külterületen. Ilyen munkakörök: mezőőr, településőr, közmunka-irányító. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a kilométert, amihez egy részletes útnyilvántartás tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?