9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Gépjármű üzemanyagköltsége
Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?
2. cikk / 9 Cégtelefon magáncélú használata miatti adókötelezettség
Kérdés: Intézményünkben a céges mobiltelefonokat magáncélra is használják. A hivatali és magánbeszélgetéseket nem lehet elkülöníteni. A havi telefonköltségekhez 6000 Ft-tal hozzájárulunk. Az e feletti részt a dolgozó megtéríti. A telefonszámlák 20 százalékát tekintjük adóalapnak, melyet csökkentünk a dolgozó befizetésével, és ez után fizetjük meg a személyi jövedelemadót. Ebben az esetben a havi 6000 Ft hozzájárulás természetbeni hozzájárulásnak számít-e, s ezután befizetési kötelezettség fennáll-e?
3. cikk / 9 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?
4. cikk / 9 Önkormányzati képviselőknek juttatott helyi bérlet adózása
Kérdés: Önkormányzatunk az 1994. évi LXIV. törvény 16. § (1) bek. a) pontja, valamint a képviselők és bizottsági tagok díjazásáról szóló helyi rendelet alapján (természetbeni juttatásként) a képviselőnek helyi utazási bérletet juttat – bérletleadás és számla nélkül – pénzben. A helyi utazási bérleten kívül a képviselőt megilleti a Képviselők Közlönyének előfizetése; a városháza közvetlen környékén ingyenes parkolás és az önkormányzat sportintézményei szolgáltatásainak térítésmentes igénybevétele. Kizárólag készételvásárlásra jogosító utalványban vagy más ingyenes étkezési juttatásban a képviselő nem részesül. Az Szja-tv. 2005-ben életbe lépő rendelkezései szerint a munkavállalónak ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet és az 1. számú melléklet 8.17. pontjában említett juttatás hiányában a havi 2000 forintot meg nem haladó összeg adómentes. Kérdésünk, hogy a helyi utazási bérlet juttatásánál – a jelenleg alkalmazott gyakorlat jogszerű-e, – keletkezik-e adófizetési kötelezettség az önkormányzat számára a 2000 Ft feletti rész után, – az önkormányzatnak kell-e vizsgálnia képviselő további jogviszonyait és az ott biztosított adómentes-adóköteles természetbeni juttatásokat, kell-e ezekről nyilatkozatot kérni (a gyakorlatban előfordul heti 36 órát meghaladó munkaviszony, megbízási szerződés a képviselői tiszteletdíjas külső foglalkoztatáson túl), – a július 1-jén életbe lépő szabályok jelentenek-e újabb változást, szükséges-e, hogy az önkormányzat vásárolja/vásároltassa meg a nevére szóló számla alapján a bérletet a képviselővel?
5. cikk / 9 Munkavállalónak juttatott ajándékutalvány adózása
Kérdés: Munkavállalóink jutalmazását ajándékutalványok átadásával szeretnénk megoldani. Az utalvány bármely termék vásárlására felhasználható. A juttatás az elvégzett munka minőségétől függ. A jutalmazásból egyetlen munkavállalót sem zárunk ki, de a juttatás jutalmazási funkciójából adódóan nem biztos, hogy minden dolgozó kap utalványt. Az így adott ajándékutalvány természetbeni juttatásként kezelhető-e?
6. cikk / 9 Étkezési utalványok adózási szabályai
Kérdés: Ha intézményünk 2004-ben TESCO-utalványt ad valamennyi dolgozójának, az adófizetési kötelezettség kit fog terhelni?
7. cikk / 9 Térítésmentes átadás elszámolása
Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?
8. cikk / 9 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés
Kérdés: Amennyiben dolgozóink részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, mint munkáltató befizetést teljesítünk, akkor a befizetés összegét figyelembe kell-e venni az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál? Érvényesíthet-e a munkavállaló valamilyen adókedvezményt a befizetés után?
9. cikk / 9 A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai
Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?