18 cikk rendezése:
11. cikk / 18 Cégtelefon magáncélú használata miatti adókötelezettség
Kérdés: A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?
12. cikk / 18 Adómentes munkaruházat
Kérdés: Tanyagondnok részére belső szabályzat alapján adható-e adómentesen munkaruházat címén pl.: nadrág, cipő, dzseki, sapka, esőkabát?
13. cikk / 18 Étkezési utalvány
Kérdés: Önkormányzatunk, a körjegyzőség dolgozói részére (az óvoda konyháján) melegétkezést tudunk biztosítani. Hogyan oldjuk meg azt, hogy mindenki egyformán (hátrány nélkül), teljes mértékben 10 000 Ft értékig részesülhessen ebben a juttatásban, akár szabadságon, akár 30 napon belüli táppénzen van? Adható-e melegétkezés a szabadság napjára és a 30 napon belüli táppénzre? Ha melegétkezési bonokat készítenénk, milyen szabályai vannak, lehet-e egyénileg sorszámozott melegétkezési jegyeket készítenünk, vagy elég, ha a konyhán nyilvántartjuk?
14. cikk / 18 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?
15. cikk / 18 Dolgozóknak nyújtott étkeztetés
Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?
16. cikk / 18 Munkaköpeny adókötelezettsége
Kérdés: Kollektív szerződés alapján munkakörönként – kihordási idő figyelembevételével – dolgozóink munkaköpenyt kapnak (könyvelő, takarítónő, karbantartó). A munkaköpeny nyilvántartásba kerül, és az intézmény tulajdonát képezi. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e? Kell-e utána 29 százalék tb- és 3 százalék ma-járulékot fizetni?
17. cikk / 18 Munkáltató által nyújtott üdülési szolgáltatás
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.33 pontja "....a munkáltató vagy szakszervezet által a tulajdonában, kezelésében lévő ...." kitételének értelmezésével kapcsolatosan. A fent említett melléklet "kezelésében lévő" kifejezése értelmezhető-e kizárólagosan a munkavállalók üdültetésére bérelt üdülőre? Elszámolhatja-e a munkáltató adómentes természetbeni juttatásként a munkavállalóknak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatások értékéből az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét, amennyiben egy, az általa eddig bérelt belföldi üdülőre "kezelői szerződést" köt? E kezelői szerződésnek milyen tartalmi elemekkel kell rendelkeznie?
18. cikk / 18 Munkaruha-juttatás elszámolása
Kérdés: A 15/1998. NM rendelet 3. § (6) bekezdése szerint a családgondozót munkaruha illeti meg: esőköpeny, kabát, sapka, kesztyű, utcai cipő, táska, ing, nadrág, öltöny. Ezen ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontja szerint besorolhatók-e az adómentes juttatások körébe?A gyermekfelügyelők részére a fent említett rendelet szerint munkaköpeny és munkacipő jár. Ezen dolgozók esetében, amennyiben nem munkaruházati szaküzletben történt a vásárlás, hogyan ellenőrizhető, vajon valóban munkaruhát vett-e a kedvezményezett? Pl. Salamander üzletben vásárolt, a számlában "cipő" árumegnevezéssel jelzett terméket elszámolhatunk-e adómentes munkaruha-juttatásként?