Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem­adó szempontjából adóköteles juttatásnak minősül.Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat – mint munkáltató – valamennyi munkavállalója részére azonos módon, azonos értékben és minden dolgozó számára elérhető módon biztosította a termény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Elhunyt díszpolgár temetési költségének átvállalása

Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?
Részlet a válaszából: […] ...sem magának azelhunytnak. Természetesen ha az önkormányzat díszpolgára vagy annak házastársa,egyenes ágbeli rokona egyben az önkormányzat munkavállalója is (volt), akkor azSzja-tv. 1.3. pontjában foglaltak szerint nyújtható adómentesen temetésisegély, de ekkor már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Nem hivatali rendezvény keretében nyújtott vendéglátás adója és járulékai

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] A járulék- és az egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség megállapításánál a meghívottak létszámarányát semmiképpen semlehet irányadónak tekinteni. Kétséges lenne még az is, ha a ténylegesenmegjelent és regisztrált vendégek arányában számítanák ki az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnak, arra a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott -nemzetközi egyezmény hatálya alá nem tartozó – természetes személymunkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősült. A nemzetközi egyezmény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.