6 talált cikk a gépjármű , közalkalmazott , munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Karbantartó munkatársunknak az egyazon településen lévő, egymástól fizikailag távol lévő telephelyek között saját gépjárművel kell megoldani a karbantartási feladatokat. Hogyan lehet ezt a költséget intézményünknek (központi költségvetési szerv) elszámolni? Kiküldetési rendelvény alapján? Keletkezik jövedelme a munkavállalónak a kifizetés kapcsán?

Kérdés: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt az önkormányzat biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait településen belül, illetve külterületen. Ilyen munkakörök: mezőőr, településőr, közmunka-irányító. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a kilométert, amihez egy részletes útnyilvántartás tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?

Kérdés: Felsőoktatási intézményként közalkalmazottaink részére a napi munkába járáshoz kétféle költségtérítést biztosítunk a kormányrendelet előírásai szerint (86%, illetve 9 Ft/km). Összeghatártól függetlenül köteles-e a munkáltató megtéríteni a napi munkába járás költségeit a dolgozók részére, megállapíthat-e az intézmény belső szabályozásban maximális havi költségtérítési összeget a költségvetési egyensúly biztosítására hivatkozva? (A távol lakók esetében igen magas a havi költségtérítési összeg, ami 30-40 E Ft/fő/hó kiadást is jelenthet.) Amennyiben egy munkavállaló a közalkalmazotti kinevezésének aláírásakor még a munkáltató székhelyén rendelkezett állandó lakóhellyel, és így került felvételre, de időközben elköltözött más településre, akkor is köteles a munkáltató az utazási költségtérítés kifizetésére?

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónk a napi munkába járásához kétféle költségtérítést vesz igénybe. Bizonyos útvonalig sajátgépkocsi-használatot számol el 9 Ft-tal és a további utazásához pedig MÁV havibérlet térítést igényel. Jogszerűen fizetünk-e ki adómentesen egyazon napra gépkocsihasználatot és bérlettérítést is?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?