Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az egyikféle megoldás szerint számolják el a többletteljesítést, az alapján, hogy mi a meghatározóbb, a mennyiségi többletmunkavégzés, vagy a minőségileg más feladatok ellátása. Ez egyedi mérlegelés kérdése.Az sem kizárt, hogy a munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén szabadság nyilvántartásának és kiadásának módjai

Kérdés: Teljes munkaidős közalkalmazott orvos a heti munkaidejét 4 nap alatt dolgozza le: hétfő 10 óra, kedd 8 óra, szerda 9 óra, csütörtök 10 óra. Mennyi szabadság illeti meg napban és órában? Szabadsága napján mennyi óra távollétet rögzítsünk neki?
Részlet a válaszából: […] ...napra szabadságot kell kiírni. Tehát adott esetben a pénteki napra is, akkor is, ha aznapra egyébként nem volt beosztva a közalkalmazott munkavégzésre.Ekkor minden szabadságnapot a munkavállaló munkaszerződés (kinevezés) szerinti napi munkaidejével (teljes munkaidő esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Napi munkába járás – lakcímelszámolás

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszából: […] ...hely alatt pedig annak a lakásnak a címét kell érteni, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.A kormányrendelet értelmében a munkavállalónak a munkába járás címén járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Munkáltatói felmondás munkavégzési hely megváltozásával összefüggésben

Kérdés: A közalkalmazott kinevezésében három megye szerepel, illetve Budapest mint munkavégzési hely. A munkáltató döntése alapján a budapesti telephelyen, ahol eddig az érintett rendszerint ellátta a munkáját, megszüntetésre kerül a tevékenység. Az érintett 1 fő közalkalmazottnak a munkáltató felajánlotta, hogy a munkáját a továbbiakban egy Pest megyei telephelyen láthatja el. A közalkalmazott viszont jelezte, hogy azt nem hajlandó elfogadni, mert nem tudja vállalni a munkát az új telephelyen a távolság, illetve a hosszú napi utazás miatt. Mi a teendő? A helyzetet bonyolítja, hogy a kollektív szerződés rendelkezése szerint a közalkalmazottat védelem illeti meg, a jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. Fel kell-e ajánlani részére – ha van a költségvetési szervnél – más, hasonló munkakört?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazotti kinevezésben szerepel munkavégzési helyként a Pest megyei telephely, akkor a munkáltató egyoldalú intézkedéssel megváltoztathatja a munkavégzés tényleges helyét, erről csak egy tájékoztatót kell készítenie a munkavállaló részére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az élelmezésvezető munkakör nem minősül valódi vezetői munkakörnek.Jelen esetben tehát arról lenne szó, hogy az érintettnek két munkavégzésre irányuló jogviszonya állna fenn, egy az önkormányzatnál, egy pedig az óvodánál mint költségvetési szervnél. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentés közlése után halálozik el, összetett munkajogi helyzettel találjuk szembe magunkat.A közalkalmazotti jogviszony mint munkavégzésre irányuló jogviszony személyhez kötött, ezért a halált követően a továbbiakban már nem állhat fenn. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítása, távollétidíj-számítás, szabadságkiadás 2013. augusztustól

Kérdés: Hogyan változnak 2013. augusztus 1-jétől az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számításának szabályai? Amennyiben valaki részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, hogyan kell kiszámolni a rendkívüli munkavégzés ellenértékét? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál kétféleképpen is lehet majd számítani a szabadságot, a régi módszer szerint és órában is?
Részlet a válaszából: […] ...általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, eltérő teljes napi munkaidő esetén annak arányos részével kell osztani.Rendkívüli munkavégzés esetén tehát mindkét számítási mód szerephez jut majd, az alapbérnél az adott hónapra irányadó általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Változó munkavégzési hely a kinevezésben

Kérdés: Közalkalmazotti kinevezésben korábban változó munkavégzési helyet kötöttünk ki. Úgy tudjuk, hogy ilyen már nem szerepelhet munkavégzési helyként. Mi a helyes eljárás ebben az esetben, hogyan lehet meghatározni a munkavégzés helyét?
Részlet a válaszából: […] ...új Munka Törvénykönyve – közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó – előírásai szerint változó munkavégzési hely kikötése tilos. Amennyiben ilyet kötnek ki a munkaszerződésben, kinevezésben, ez a rendelkezés érvénytelen, helyébe a törvényi előírás lép. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Műszakpótlékra való jogosultság szociális ágazatban

Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a műszakpótlék a szociális ágazatban? Beosztás reggel 7-től este 7-ig, este 7-től reggel 7-ig mindig azonos kezdettel, megszakítás nélküli beosztással.
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik. Ebben az esetben a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének változását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Közalkalmazotti próbaidő, gyakornoki idő

Kérdés: A munkáltató elmulasztotta a közalkalmazott határozatlan idejű kinevezésénél a törvény szerinti kötelező próbaidő, illetve gyakornoki idő kikötését (3 évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlat nem volt). Még nem telt el három év a kinevezés óta. Kötelező-e a kinevezést módosítani? Amennyiben igen, akkor az eddig eltelt időt figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...kíséri a gyakornoktevékenységét, és segíti a gyakornoki követelmények teljesítését, hanemfélévente írásban értékeli a gyakornok munkavégzését. Ezek mind elmaradtak az érintett esetében, nem kerültkijelölésre szakmai segítő, nem volt félévenkénti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2