8 talált cikk a munkaviszony , közalkalmazott , illetmény , munkanap , munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben - óvodában - sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintetteknek. Ez a rendelkezés vonatkozik-e arra a foglalkoztatottra is, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 29-ig írásban nyilatkozott? A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetmény-különbözetet részére is ki kell fizetni?

Kérdés: Hogyan kell számfejteni január hónapra az ülnök tiszteletdíját, ha egy fizetett ünnep van a hónapban? Az osztószám január hónapban 22 munkanap vagy eggyel kevesebb, 21 munkanap. Figyelembe kell-e venni azt, hogy az adott hónapban a munkaszüneti nap munkanapra vagy pihenőnapra esik?

Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul, hogy a közalkalmazott dolgozók részére rendkívüli munkavégzés kerül elrendelésre. Hogyan történik ennek díjazása, különös tekintettel arra, amikor pihenőnapon, esetleg munkaszüneti napon kerül sor a rendkívüli munkavégzésre?

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?

Kérdés: Az iskola gazdasági igazgatója szerint a pedagógust a nyári szabadság időtartama alatt nem illetik meg a szakpótlékok, egészen a tanítás kezdetéig, hivatkozással arra, hogy "az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítsa." Ebből pedig az következne, hogy a szakpótlék csak a szorosan vett munkaidőben jár, a nyári szabadság idejére nem. Kérem állásfoglalásukat a Kjt. 66. § (2) bekezdés a)-b) pontjának értelmezésére, mert álláspontom szerint a szakpótlék a garantált bérhez tartozik, s az az előző év munkája alapján augusztus végéig jár.

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?

Kérdés: 2004-ben, az év közben munkaviszonyukat megszüntetett köztisztviselők, illetve közalkalmazottak részére jár-e a 13. havi illetmény, ugyanis a hatályos Ktv. 49. §-a, illetve a Kjt. 68. §-a már nem rendelkezik erről. Aki 2004. december 31-ig állt alkalmazásban, vagy év közben szűnt meg a jogviszonya, annak jár-e időarányosan a 13. havi bér? A Ktv. hatálya alá tartozó köztisztviselő, ha 2004. november 12-től áll alkalmazásban, akkor 2005. január 16-án teljes havi illetményre lesz-e jogosult?