Egészségügyi szolgálati jogviszony

Kérdés:

1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyba szeretnénk felvenni egy dolgozót, heti 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatva (ezt a 6 órát heti egy napon dolgozza le). A részére járó szabadságokat hogyan kell helyesen kiírni, illetve számolni? Órában kell nyilvántartani? Mi lenne a törvényes módja? 2. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 40 éves szolgálati elismeréshez beszámítható-e az egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában végzett (ugyancsak orvosi) tevékenység?

Részlet a válaszából: […] ...a beosztás úgy alakul, hogy szombat, vasárnap pihenőnap, hétfőtől péntekig munkanap, és a dolgozó csütörtökön kíván mentesülni a munkavégzés alól, azaz erre a napra kér szabadságot. Ebben az esetben az adott hétre 5 nap szabadságot kell kiírni, annak ellenére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjazása esetén jubileumi jutalomra jogosultság

Kérdés: Köztisztviselő nő részére 40 éves korkedvezményes nyugdíjazásakor jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. Amennyiben tehát az érintett még a jogviszony fennállása alatt (ideértve a munkavégzés alóli mentesítés idejét is) megszerzi a jubileumi jutalom valamely fokozatára jogosító, abba beszámítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Nappali tagozaton folytatott tanulmányok beszámítása köztisztviselő jubileumi jutalma szempontjából

Kérdés: A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításánál figyelembe vehető-e a nappali tagozaton folytatott tanulmányokból 6 hónap időtartam?
Részlet a válaszából: […] ...1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartam (tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...a reá irányadónyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesenlegalább 20 év.– A felsoroltakon túl munkavégzésre irányuló egyébjogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki:alapítvány, társadalmi szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.