Dolgozónak juttatott szállás elszámolása

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?
Részlet a válaszából: […] ...egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az szerepel, hogy munkáltatói ösztöndíjról van szó, amiből arra lehet következtetni, hogy a hallgatók az adott költségvetési szervvel munkaviszonyban állnak. Ha így van, az is kérdés, hogy az ösztöndíj ezen tevékenység ellenértéke, vagy attól független pluszjuttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Lakhatási támogatás

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt, 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.Hivatali útnak a munkaszerződéstől eltérő helyen történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat adja a saját dolgozóinak és azok hozzátartozóinak, akkor a csekély értékű juttatás keretösszegét meghaladó juttatás munkaviszonyból származó jövedelemként adózik, tehát a dolgozóktól le kell vonni a 15% szja-előleget és a 18,5% nyugdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] ...volt biztosítható a szemüveg [és egyéb munkáltatói juttatások, 70. § (1a) bek.] hatályon kívül helyezésre került, így e juttatás munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül.Ez tehát azt jelenti, hogy ha a munkáltató megtéríti a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonybanáll.Amennyiben közszférába tartozó szervnél, de Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban foglalkoztatott személyről van szó, a kereseti korlátra vonatkozó előírásokat, azaz a Tny. 83/B. §-át kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Terményjuttatás közfoglalkoztatottnak

Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...részére adott terményjuttatás nem tartozik ide.A Közfoglalkoztatási tv. 4. §-a alapján a közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bankszámla-költségtérítés a közszférában

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó sajátos szabályokról, mely szerint az Mt. – egyébként a munkaviszonyban állóknál a fizetés bankszámlára utalásával kapcsolatos költségek megtérítését szabályozó – 158. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Adómentes európai uniós támogatások

Kérdés: Egyetemünk az Európai Unióból és/vagy az államháztartás valamely alrendszeréből nyer pályázati pénzt többek között oktatásra, kutatásra, konferencia szervezésére. Az Szja-tv. 4.27. pontja értelmében az ezekben a pályázatokban elszámolt költségek, amelyek 2013-ban adókötelesek voltak, 2014-ben és visszamenőleg adómentessé váltak, így az étkezés, szórakoztatási szolgáltatás (pl. városnéző kisbuszos szolgáltatás, amely a pályázati kiírásnak megfelel).
Kérdéseink:
1. Csak azokra a pályázati pénzekre vonatkozik, amelyek 100%-ban az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából érkezik? Ha tartozik hozzá ön­erő, akkor már nem lehet adómentes?
2. Az Európai Unió és az államháztartás valamely alrendszeréből nyert pályázati pénz hogyan értendő? Külön uniós és külön államháztartási pénzre is értendő, vagy csak olyan pályázatok tartoznak ide, amelyekben mindkét forrás szerepel?
3. Mit jelent az, hogy fiatal felnőtt?
4. Bármelyik, a törvény által nevesített forrásból elnyert pénzre vonatkozik, vagy csak bizonyos tevékenységekre értendő az adómentesség?
5. Mit jelent a független fél? Ha egyetemünk szervezi a rendezvényt, akkor egyetemi dolgozóra már nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.
1
2