Munkavállalók képzésének adózása II.

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...a belső szabályzat alapján adott juttatások egyes meghatározott juttatásként történő adózására nincs lehetőség, ezért jogviszonyos (munkaviszonyos) jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Nyugdíjazás alkalmából adott ajándék adóvonzata

Kérdés: Nyugdíjazása alkalmából egy munkatárs 80 000 Ft értékű tárgyi ajándékban részesült. Az ajándékozás eddig egy esetben fordult elő az intézményben, a közszolgálati szabályzat ennek lehetőségét nem tartalmazza. Terheli-e kifizetői adó az ajándékvásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...értéke 80 ezer forint, így az nem fér bele a csekély értékű ajándék értékhatárába. A munkavállaló által kapott ajándék tehát munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles. Mivel tárgyi ajándékról van szó, abból nem vonható le a személyi jövedelemadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Polgármester munkába járása

Kérdés: Főállású polgármesterként dolgozom, és nem a településen élek. Kérdésem, hogy munkába járás címén a 9 Ft-ot elszámolhatom-e? A 15%-os költségtérítésnek – nem számolom el tételesen – milyen terhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...további költségtérítés.A polgármester illetménye nem önálló tevékenységből származó, speciális foglalkoztatási jogviszonyra (munkaviszonyra) tekintettel megszerzett bevétel. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...az alaptevékenységének ellátásához szükséges elő­írt alkalmazottilétszám legalább hetven százalékát határozatlan időre szóló (munkaviszonyban,illetve) közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. E rendelkezésekben foglaltak eleve korlátozzák, hogy hányóraadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Reprezentáció

Kérdés: Hivatalunk informális bizottságokat állít fel évente kétszer. A bizottsági tagokat felkérik a részvételre, ezért semmilyen díjazásban nem részesülnek. A hivatal azonban utazási költségeiket megtéríti. Reprezentációnak minősülnek-e ezen kifizetések annak tükrében, hogy a hivatal és a bizottsági tagok között semmilyen jogviszony nem áll fent?
Részlet a válaszából: […] ...A tagok bizottságban való részvétele abban azesetben nem tekintendő közreműködésnek, ha – feltételezhetően – nem állnak ahivatallal munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban, ha nem tesznekszert jövedelemre. Nem beszélhetünk a kifizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 30. §-a rendelkezik a túlvont járulékokvisszaigénylésének módjáról és lehetőségéről. E szerint az adózó abban azesetben, amennyiben a munkáltatója már megszűnt, és emiatt a munkavállalótóllevont és bevallott járulékokat nem tudja önellenőrzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.