Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...az szerepel, hogy munkáltatói ösztöndíjról van szó, amiből arra lehet következtetni, hogy a hallgatók az adott költségvetési szervvel munkaviszonyban állnak. Ha így van, az is kérdés, hogy az ösztöndíj ezen tevékenység ellenértéke, vagy attól független pluszjuttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...összegű előrehozott öregségi,rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíj részére történőmegállapításának napja, vagy új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati,állami vezetői szolgálati jogviszony létesítésének napja. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló jubileumi jutalmának számításánál mely munkaviszonyok vehetők figyelembe az alábbi esetekben? 1. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló csak a közszférában dolgozott, azonban azt a fenti időpont előtt megszakította, majd ismét a közszférába került; 2. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül a közszférában dolgozott, azonban munkaviszonyát a fenti időpont után megszakította, majd ismét a közszférába került; 3. 1992. 07. 01. előtt a munkavállaló megszakítás nélkül, de nem a közszférában dolgozott, majd áthelyezéssel a fenti időpont után közalkalmazotti jogviszonyba került, és munkaviszonyát csak ez után szakította meg.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy aKjt. kizárólag a fizetési fokozat megállapításánál teszi lehetővé az 1992.július 1-jét megelőzően fennállt valamennyi munkaviszony teljes időtartamánakfigyelembevételét.A Kjt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint a törvényhatálybalépésével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Felmentési idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének megállapításánál is figyelmen kívül kellhagyni.) Figyelembe vehető tehát:– a Kjt. hatályaalá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonybaneltöltött idő;– a Ktv. hatályaalá tartozó szervnél munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.