11 talált cikk a jogosultság , munkavállaló , közalkalmazotti jogviszony , munkakör , munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A belépő dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban került kinevezésre. Korábbi jogviszonyait tekintve:
1993. 08. 17. – 2017. 07. 31. közötti időszakban több intézményben közalkalmazotti jogviszonyban volt foglalkoztatva. Jogviszonyai közös megegyezéssel kerültek megszüntetésre.
2017. 08. 01. – 2018. 10. 04. közötti időszakban egyházi (római katolikus) intézményben óvodapedagógusként dolgozott. A jogviszony közös megegyezéssel került megszüntetésre.
2018. 10. 05-től határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel, családsegítő munkakörben van foglalkoztatva.
A jubileumi jogosultság szempontjából jogosító időként a katolikus óvodában töltött 1 év 2 hónap 4 nap beszámítható-e?

Kérdés:

Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!

Kérdés: A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézmények pedagógus munkaköreit. E rendelet alapján ez idáig kiadásra került a pedagógusigazolvány. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 2009. október 31-től módosította a szabályokat. Az új rendelkezést úgy értelmezzük, hogy intézményünknél a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ezentúl nem jogosultak pedagógusigazolványra. Kérdésünk, hogy jár-e pedagógusigazolvány az érintett munkavállalóknak, és a régi formátumú igazolványokat lehet-e érvényesíteni?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: Intézményünknél az iskolaigazgató és helyettesei rugalmas munkaidőben dolgoznak. Érvényes-e ugyanez a szabályozás az intézmény más vezető beosztású dolgozóira is (pl. gazdasági vezető)? Ugyanis tőle megkövetelik a munkaidő pontos betartását.

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?