Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – kivétel, ha nem létesíthető közszolgálati jogviszony, vagy csak munkaviszony létesíthető a végzett feladatok alapján a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél – a jogállásváltozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató határozza meg. Tehát a kulturális intézmények mint költségvetési szervek esetében (akik már az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban fogják foglalkoztatni a munkavállalókat) figyelembe kell venni az esetlegesen a rá vonatkozó jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...munkakör(öke)t,amely(ek) betöltésére a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóravonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. Agazdasági-műszaki szolgáltató, településüzemeltetési tevékenységet, egyébszolgáltatós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Prémiumévek program

Kérdés: A Prémiumévek programba 2006. december 31-éig be tud-e lépni az a dolgozó, aki 1951 szeptemberében született? A 25 éves, közszférában eltöltött ideje úgy jön össze, hogy 22 év közalkalmazotti terület és 3 év egyéb terület, ahonnan áthelyezéssel került a közalkalmazotti területre, ahol a munkaviszonya azóta is folyamatos. 2006. december 31-ével megszűnik az a terület, ahol a közalkalmazottat foglalkoztatták. A program igénybevétele esetén megilleti-e a 13. havi juttatás? Tudjuk, hogy juttatása a közalkalmazotti bérének 70 százaléka, viszont nem tudjuk azt, hogy milyen levonások terhelik.
Részlet a válaszából: […] A Prémiumévek program az idősebb, nyugdíj előtt állóköztisztviselők, közalkalmazottak, ügykezelők és munkavállalók számára nyújtlehetőséget a közszférából történő kivonulásra. A törvény 2005. január 1-jénlépett hatályba, és a programba való belépésre ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] ...ez a jogszabályi feltétel teljesül.Mikor nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ha az igénylő azOSZI-határozat kiadásának időpontjában munkaviszonyban áll? Ez esetben is háromlehetséges feltételt határoz meg a Tny 27. §-a.A jogosultság azon a napon nyílik meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Vezető felmentése

Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...Felmentési idő kezdete és végkielégítésAz Mt. 90. § (1) bekezdése alapján a munkáltató nemszüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a jogszabályban tételesenfelsorolt időtartamok alatt. Ezek között első helyen kerül meghatározásra abetegség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola vagyunk. Egyik dolgozónk a munkakönyve szerint az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik: Mezőgazd. Tsz.: 1975. 06. 23.-1982. 09. 30. áthelyezéssel Önkorm. fenntartású iskola: 1982. 10. 01.-1986. 09. 30. áthelyezéssel Mezőgazd. Tsz.: 1986. 10. 01.-1991. 04. 30. munkaviszony megszűnt Munkanélküli-járadék: 1991. 05. 18.-1991. 09. 30. Önkorm. fenntartású iskola: 1991. 10. 01. – jelenleg is. A jubileumi jutalom megállapításánál jogviszonynak számít-e az 1975. 06. 23.-1986. 09. 30-ig terjedő időszak?
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy atörvény alkalmazása során mi tekinthető jogviszonyban töltött időnek:– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő;– a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Közalkalmazotti jogviszony időtartama

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló esetében a jubileumi jutalomra jogosító jogviszonyba be kell-e számítani az alábbi munkaviszonyokat, a Kjt. 78. § (1) bekezdése és 87. § (2) bekezdése alapján: - 1974-1981-ig Habselyem Kötöttárugyár, megszűnés módja: felmondás dolgozó részéről; - 1981-1986-ig Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, megszűnés módja: áthelyezés. Ekkor került át a "jogelődünk" a Községi Közös Tanácshoz, pontosabban a háziorvosi szolgálathoz.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a Kjt. 87. §-a kimondta egyrészt, hogy a törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni továbbá: a Kjt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.