Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy belső szabályzat alapján azonos feltételekkel és módon juttatja a munkavállalóknak [Szja-tv. 70. § (1a) bekezdés].Egyéb esetben munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóköteles.2019. január 1-jétől mind az Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonybanáll.Amennyiben közszférába tartozó szervnél, de Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban foglalkoztatott személyről van szó, a kereseti korlátra vonatkozó előírásokat, azaz a Tny. 83/B. §-át kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Hivatali utazáshoz BKK-jegy biztosítása, továbbképzésre történő utazás költségeinek megtérítése

Kérdés: A következők kapcsán kérném tanácsukat:
- a munkáltató BKK-gyűjtőjegyeket vesz arra az esetre, ha valamit kézbesíteni kell, vagy másik telephelyen kell a dolgozónak helyettesítenie, aki egyébként nem kap a munkáltatótól BKK-bérletet,
- tanulmányi szerződés keretében kifizeti a dolgozóknak a telephelyétől eltérő helyen tartott továbbképzéshez kapcsolódó utazási költségeket.
Hogyan kell ezeket az eseteket minősíteni, helyesen bizonylatolni? Kiküldetésnek tekinthetők-e, van valamilyen adó- és járulékvonzata a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...töltött időre vonatkozó korlátot (naptári évenként 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra, illetve nem teljes évben fennálló munkaviszony vagy részmunkaidő esetén annak arányos része), másrészt az érintett napidíjra jogosult (500 Ft/nap, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Megbízási szerződés kötése önkormányzatnál öregségi nyugdíjban részesülő személlyel

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója öregségi nyugdíjasként határozatlan idejű kinevezéssel köztisztviselőként dolgozik 2013. június 30-ig. A nyugdíjkorhatárt betöltötte. Az új jogszabályok miatt munkaviszonyának megszüntetését kérte a fenti időponttal. A változást 04. 30-ig bejelentette a nyugdíjfolyósító részére is. Önkormányzatunknak viszont bizonyos feladatok ellátására szüksége van továbbra is a munkájára. Köthetünk-e vele megbízási szerződést meghatározott feladatok ellátására, ha igen, érinti-e ez a nyugdíjának szüneteltetését, vagy csak a keresetkorlát vonatkozik rá?
Részlet a válaszából: […] ...esetben tekintettel kell lenni a színlelt szerződések tilalmára, ezért nem létesíthető megbízási szerződés olyan jogviszonyra, amely a munkaviszony sajátosságait tükrözi, tartalmát tekintve (tevékenység jellege, ellátott feladatkör, személyes munkavégzési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdés alapján rokkantsági nyugdíjra azjogosult, akia) esetében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. éviLXXXIV. törvény (Rjtv.) 1. §-ának a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...életévét a nyugdíjas betölti, a keresetikorlátozás megszűnik.Amikor a magánszemély nyugdíjas és mezőgazdasági őstermelő,de nem áll munkaviszonyban, vagy nem folytat társas vállalkozói tevékenységet,akkor nem kell nyugdíját szüneteltetnie, nem számít az a tény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...a 72. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogya munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetőleg 1992. július 1-je utánmunkaviszonyban töltött időt figyelmen kívül kell hagyni. Ügyelni kell arra,hogy a (4) bekezdés szerint a köztisztviselő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Utólag számfejtett munkabér bevallása

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki világosan, hogy az egyházi személymilyen jogviszonyban áll az oktatási intézménnyel. Ennek a járulékfizetésszempontjából lenne jelentősége. A Tbj-tv. 26. §-ának (3) bekezdése nemvonatkozik arra az esetre, ha az egyházi személy az egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg tizenkét évesnélfiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére amunkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér(illetmény), átlagkereset (távolléti díj),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.