Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Hová kell besorolni azt a köztisztviselőt, akinek a végzettsége általános gimnázium, majd utána SZIE igazságügyi szervezőként 2020-ban végzett? Munkaköre gazdálkodási feladatkör. 2020 előtt egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták. Majd az egyetem elvégzése után egy multinacionális cégnél dolgozott rövidebb ideig. Ezen időszak beszámolható a besorolási idejébe? Vagy a besorolása onnan kezdődik, amikor elvégezte az egyetemet? Amíg nem teszi le a kötelező szakvizsgát, léphet-e fizetési kategóriát, vagy addig gyakornok marad, míg be nem mutatja az elvégzésről szóló okiratot?
Részlet a válaszából: […] ...idejének megfelelően kell besorolni.A közszolgálati tisztviselő besorolásánál a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, különösen a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje

Kérdés:

A köztisztviselő az Államigazgatási Főiskolát nappali tagozaton végezte el (3 év), amelyből hat hónap munkaviszonyban töltött időnek minősül. A jubileumi jutalom számításánál a hat hónapot be kell számítani jogosító időnek?

Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 8. §-ának (6) bekezdése értelmében a besorolás szempontjából az 1992. július 1-jét megelőzően munkaviszonyban töltött időként jogszabály alapján elismert időtartamból – tekintet nélkül arra, hogy annak ideje alatt munkavégzésre irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben meg kell határozni a munkavégzés helyét. AzMt. 76/C. § (2) bekezdés szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munkatermészetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, akkor amunkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.