Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a munkaruha-juttatást nem nevesíti, de előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Napi munkába járás – lakcímelszámolás

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszából: […] ...és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Amennyiben a munkavállaló bizonyítható módon valótlan nyilatkozatot tesz, az munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül, s munkajogi szankció alkalmazható (fegyelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Bankszámla-költségtérítés a közszférában

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó sajátos szabályokról, mely szerint az Mt. – egyébként a munkaviszonyban állóknál a fizetés bankszámlára utalásával kapcsolatos költségek megtérítését szabályozó – 158. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...nem mondhat le. A levonásmentes munkabérrész nem ruházható át.Ezektől a rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. Ezen túlmenőenmunkaviszonyra vonatkozó szabály a jövőben esedékessé váló munkabérigényátruházását megtilthatja.A polgármesterek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Díjazás fogalma

Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?
Részlet a válaszából: […] ...olyankifizetés idetartozhat, amelyet a munkáltató a munkavállalóval történt megállapodásalapján vagy jogszabály alapján fizet, juttat a munkaviszonyra (közalkalmazottijogviszonyra), tehát a munkavégzésre tekintettel. Ebből a szempontból tehát atermészetben adott juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Ruházati költségtérítés

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg azelőbb említett, Szja-tv. 69. § (1) bekezdés c)-e) pontjában leírtaknak, akkor amunkaruha értéke a magánszemély munkaviszonyból származó adókötelesösszevonandó jövedelmének számít. Az adókötelezettség keletkezése ebben azesetben is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Anyakönyvvezető ruházatiköltség-térítése

Kérdés: Kötelezi-e valamilyen jogszabály az önkormányzatot, hogy a nem főállású anyakönyvvezetőnek (egyébként szociális előadó) a köztisztviselőket megillető ruházatiköltség-térítésen felül további ruházatiköltség-térítést fizessen?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzatokkal foglalkoztatási viszonyban lévő személyek munkaviszonyára, az ellátott feladat jellegétől függően is, más-más jogszabályi előírás vonatkozik. A Kjt. hatálya alá tartozik a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.