15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés:
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
2. cikk / 15 Nyugdíj melletti foglalkoztatás
Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?
3. cikk / 15 Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása
Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
4. cikk / 15 Nyugdíjas alkalmazása óvodapedagógusként
Kérdés: Nyugdíjas óvodapedagógus közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése után foglalkoztatható-e önkormányzati fenntartású óvodában óvónőként a Munka Törvénykönyve alapján munkaszerződéssel?
5. cikk / 15 Nyugdíjba vonult köztisztviselő visszafoglalkoztatása
Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?
6. cikk / 15 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt
Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
7. cikk / 15 Közszolgálati jogviszonyban töltött idő jubileumi jutalom szempontjából
Kérdés: Községi önkormányzat köztisztviselője vagyok. A jubileumi jutalom (25 éves) kiszámításához kérnék segítséget. 1985. július 1-jétől 1991 októberéig a V.T. költségvetési üzemével álltam munkaviszonyban. 1991. október 6-tól 1993. október 6-ig munkanélküli lettem (munkaügyi központtól kaptam ellátást). 1994 márciusáig jövedelempótló támogatásban részesültem, március 26-tól az önkormányzat alkalmazásában állok, 1995. január 1-jétől – jelenleg is – köztisztviselői státuszban vagyok. Mikor jár nekem a 25 éves jubileumi jutalom, figyelembe vehető-e minden jogviszonyom? A fizetési besorolásra, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása miben tér el?
8. cikk / 15 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
9. cikk / 15 Díjazás fogalma
Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?
10. cikk / 15 Milyen jogviszonyt kell létesíteni a költségvetési szervek alkalmazottaival?
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkaszerződés alapján foglalkoztathatunk-e munkavállalót megbízási szerződés helyett? Ez a létszám beleszámít a költségvetési engedélyezett létszámba? Kell-e felügyeleti szervi engedély?
