16 talált cikk a köztisztviselő , jogviszony , költség , szerződés , munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?

Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: 1973. 09. 06.-1974. 06. 30. között a Posta Központi Hírlap Irodánál előfizető ügykezelő voltam, ez szerepel is a munkakönyvemben. Úgy tudom, közalkalmazott voltam, s ezt a tényt nem tudom bebizonyítani, mivel 1992 óta nem tartoznak a postai dolgozók a közalkalmazottak közé. Volt MÁV vasúti igazolványom, de sajnos ez már nincs meg ennyi év után, s nem biztos, hogy ez elég bizonyíték lenne. A postai dolgozók közalkalma­zot­tak­nak számíthatók-e valóban 1973-ban és 1974-ben? Vajon hol található régi nyilvántartás? Abban az időben nem írtak munkaszerződéseket, csak nyilvántartásba vettek, s beírták a munkakönyvbe a munkavégzés időpontjának kezdetét és a végét. Nagyon fontos lenne ez a 9 hónap 25 nap számomra a jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításához.

Kérdés: Önkormányzati szférában, polgármesteri hivatalnál gazdálkodással összefüggő feladatokat (pl. könyvelés, pénztár kezelése) végezhet-e megbízási szerződéssel külső vállalkozó? Illetőleg olyat is tapasztaltunk, miszerint közfoglalkoztatás keretében alkalmazott személyre bízták a pénztárak kezelését. Ez lehetséges? Vagy az ilyen jellegű feladatokat kizárólag köztisztviselő végezheti?
Az Ávr. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Kérdés, hogy a könyvelés, pénztárkezelés besorolható-e a "szerv működtetésével" kapcsolatos feladatok közé?

Kérdés: Jubileumi jogosultsági idő beszámításának elbírálásához szeretnék segítséget kérni. 2006-tól 2008-ig munkaviszony keretében egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőreként dolgoztam. A térségbe tartozó önkormányzatok pénzügyi ellenőrzését végeztem. Egy korábbi tájékoztatásuk szerint ezt az időszakot nem lehet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy munkaviszony keretében kerültem foglalkoztatásra. Válaszuk szerint velem – helyesen – közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyt kellett volna létesíteni. A leírtak alapján hogy kell érteni a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 2012. március 1-jével hatályba lépett 150. §-ának (3) bekezdését, miszerint a Kttv., Ktv. és Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál?

Kérdés: Községi önkormányzat köztisztviselője vagyok. A jubileumi jutalom (25 éves) kiszámításához kérnék segítséget. 1985. július 1-jétől 1991 októberéig a V.T. költségvetési üzemével álltam munkaviszonyban. 1991. október 6-tól 1993. október 6-ig munkanélküli lettem (munkaügyi központtól kaptam ellátást). 1994 márciusáig jövedelempótló támogatásban részesültem, március 26-tól az önkormányzat alkalmazásában állok, 1995. január 1-jétől – jelenleg is – köztisztviselői státuszban vagyok. Mikor jár nekem a 25 éves jubileumi jutalom, figyelembe vehető-e minden jogviszonyom? A fizetési besorolásra, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása miben tér el?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?