8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Képesítési követelmények a költségvetési intézmény részlegvezetőjével szemben
Kérdés: Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény részlegvezetője nyugdíjba vonul. Az utódjának szánt közalkalmazottat egyelőre nem tudjuk kinevezni vezetőnek, mert a ránk irányadó 77/1993. Korm. rendelet értelmében egyelőre nem rendelkezik az előírt, ehhez szükséges végzettséggel. Határozott időre köthetek-e vele megbízási szerződést, tartós helyettesítésre, amiben a felmentését töltő részlegvezető feladatainak ellátására bízom meg? Milyen megoldás lehetséges, hogy a vezetői posztra alkalmasnak talált közalkalmazott valamilyen módon elláthassa az irányítási feladatokat, annak ellenére, hogy egyelőre nincs meg az előírt végzettsége?
2. cikk / 8 Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások
Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
3. cikk / 8 Közalkalmazott egészségügyi alkalmatlansága
Kérdés: Hogyan és milyen módon szűnik meg annak a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonya, aki 1 év táppénzes állomány után nem rokkantnyugdíjas állományba fog kerülni, hanem rehabilitációs járadékra lesz jogosult? Közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, vagy nekem, mint munkáltatónak kell neki felmondanom, tekintettel arra, hogy egészségi állapota miatt nem tudom alkalmazni szakács munkakörben. (Térdműtéte után nem 100%-os a térd mozgása, ezért az üzemorvos nem adja meg neki az engedélyt, más munkakört pedig nem tudok neki felajánlani.) Milyen nappal szűnik meg ilyenkor a munkaviszony? A táppénz utolsó napjával? Ki nem vett szabadságot fizetnem kell neki? Letölteni ugye nem tudja, mert az azt jelentené, hogy alkalmazom üzemorvosi engedély nélkül is?
4. cikk / 8 Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó követelmények
Kérdés: A helyi önkormányzat szolgáltató költségvetési intézményénél 1993-tól dolgozom belső ellenőrként. Középiskolai végzettségem mellett felsőfokú államháztartási szakképzettséggel rendelkezem. Kezdettől fogva mentesítve lettem a szakképzettség alól. Besorolásom "E" fizetési osztály. A kormányrendelet értelmében jogosult vagyok-e a magasabb fizetési osztályra?
5. cikk / 8 Nyugdíjas felmentése
Kérdés: A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?
6. cikk / 8 Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése
Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
7. cikk / 8 Vezető felmentése
Kérdés: 1988. december 1. óta mint gazdasági vezető dolgozom. Fúzió miatt 2004. augusztus 31-ével munkaköröm megszűnt, de mert 2004. július 28-a óta táppénzes állományban vagyok, ezért 2004. szeptember 1-jei hatállyal, áthelyezéssel az iskola állományba vett, és ezzel vezetői pótlékomat megszüntették. a) Jogos-e a pótlék elvonása táppénzes állomány esetén? b) Mikortól és mennyi időtartamra jár a felmentés és végkielégítés? c) A felmentési időből mennyit kötelező ledolgozni? d) A ki nem vett időarányos szabadságot melyik bérrel kell kifizetni? e) A táppénz időtartamára jár-e szabadság?
8. cikk / 8 Nyugdíjazás mellett járó juttatások
Kérdés: Ha a közalkalmazott (vagy a köztisztviselő) nyugdíjba vonul, és folyamatosan dolgozik tovább ugyanabban a munkakörben, akkor a tényleges munkaviszony megszűnésekor a jubileumi jutalom kifizetése mellett még jár-e a részére a felmentési időre járó átlagkereset?