31 cikk rendezése:
21. cikk / 31 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
22. cikk / 31 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása a munkakör megváltozása esetén
Kérdés: Egy szociális intézmény humánpolitikai szervezőjeként kérem állásfoglalásukat egyik dolgozónk besorolásával kapcsolatban. 2001. 10. 15-től dolgozik intézményünknél, akkor házi gondozóként alkalmaztuk középfokú egészségügyi végzettséggel. Előző jogviszonyai közül a 2000. 02. 01-jétől 2001. 01. 31-ig tartott, egyéni vállalkozónál alkalmazottként eltöltött jogviszonya kérdéses, a következők miatt: amikor házi gondozónak felvettük őt 2001-ben, az akkori besorolásába beszámítottuk ezt a vállalkozónál töltött időt. Azonban dolgozónk 2006. 12. 01-jétől átkerült más munkakörbe, családgondozó lett a gyermekjóléti szolgálatnál. 2008. 02. 01-jei hatállyal átsoroltuk D kategóriából F kategóriába, mivel diplomát szerzett. Munkaköre ekkor nem változott. A kérdés a következő: munkakörváltozásnál kell-e (2006. 12. 01-jén kellett volna-e) új beszámítást készítenünk dolgozónknak, és ha igen, a jelenlegi F kategóriás családgondozói munkakörébe beszámítható-e a vállalkozónál töltött idő?
23. cikk / 31 Vállalkozó közintézet dolgozóinak státusza
Kérdés: A vállalkozó közintézetként működő intézmény esetében az alkalmazottak közalkalmazottként kerülnek-e foglalkoztatásra, vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak, illetve bérezésük mi alapján történik?
24. cikk / 31 Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól
Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
25. cikk / 31 Jogviszonyok beszámítása jubileumi jutalomba
Kérdés: Első kérdésem, hogy az alábbi munkaviszonyok beszámíthatók-e a közalkalmazotti jubileumi jutalomba? - 1983. 07. 28.-1995. 06. 05. – Megyei Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Részvénytársaság, - 1995. 04. 13-tól jelenleg is Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Második kérdésem, hogy az élelmezésvezetőnek jár-e vezetői pótlék?
26. cikk / 31 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
27. cikk / 31 Szociális intézményben dolgozó gépkocsivezető besorolása
Kérdés: Szociális intézményben, közalkalmazottként gépkocsivezető munkakörben alkalmazott dolgozónk hivatásos gépkocsivezető jogosítványát 1982-ben szerezte meg, azóta többféle munkaviszonya, köztük közalkalmazotti jogviszonya is volt. Jól tudom-e, hogy az 1992. július 1-je utáni összes munkaviszonyt, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti jogviszony-e, fizetési fokozatába be kell számítani, hiszen a betöltendő munkaköréhez szükséges hivatásos gépkocsi-vezetői jogosítvánnyal 1982 óta rendelkezik?
28. cikk / 31 Közalkalmazott fizetési fokozatának és szabadságának megállapítása
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyt létesítettem egy egészségügyi intézményben mint takarítónő. Előző munkaviszonyaimban nem voltam közalkalmazott, ezért "A1"-es fizetési kategóriába soroltak. Szabadságomat is a Kjt. szerint állapították meg, hivatkozván a Kjt. 57. §-ra, amely szerint a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1-es fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg, így csak 20 nap alapszabadságot kaptam. Önök szerint jogosan járt-e el a munkáltató, ha már nem közalkalmazottként 16 évet ledolgoztam?
29. cikk / 31 Jubileumi jutalomra jogosító időtartamok II.
Kérdés: Általános iskolánk határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja logopédus munkakörben dolgozik. Iskolánkban a Logopédiai Intézet intézményvezetője logopédus szakértői látogatást tett. Véleménye szerint a logopédus kolléganőnknek járna a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (13) bekezdése alapján pótlék, figyelemmel a Kjt. 75. §-ára és 76. §-ának (2) bekezdésére. Kérjük a véleményüket, hogy valóban kötelező-e iskolánknak az említett pótlékot a logopédus kolléganőnek kifizetni? További kérdésünk, hogy jár-e a kolléganőnek a 15. § (2) bekezdés d) pontja szerinti gyógypedagógiai pótlék?
30. cikk / 31 Fizetési fokozat megállapítása közalkalmazottak esetében, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítása
Kérdés: A közalkalmazottaknál a fizetési fokozat megállapításánál mely időtartam vehető figyelembe a jelenleg hatályos szabályok szerint? Esetünkben a közalkalmazott 1984-től 1996-ig egy közművállalatnál dolgozott, 1996-2005 között egy kft. dolgozója volt, utána pedig egy könyvelőirodában dolgozott 2006. április 30-ig. 2006. május 1-jétől dolgozik intézményünknél (általános iskola) középfokú (szakközépiskolai végzettséggel), ügyintézői munkakörben. Mely fizetési fokozatba kell besorolni, melyik fizetési osztályba?