Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a munkaruha-juttatást nem nevesíti, de előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Önkormányzati utak létesítésének áfája

Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerinti joghatás.Saját kivitelezésben történő beruházásnak mi-nősül a saját munkaerővel végzett előállítás, ideértve a munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban foglalkoztatott (közalkalmazott, köztisztviselő, hivatásos állományú fegyveres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Ruhapénz az oktatásban

Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmazandó – 51. §-ának (1)-(4) bekezdései tartalmazzák, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Erzsébet-utalvány, munkahelyi melegétkeztetés és SZÉP kártyára utalt összeg egyidejű juttatása

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény a közalkalmazottak részére a munkahelyi melegétkeztetésen túlmenően a havi 8000 Ft-os Erzsébet-utalványt is kifizette. Az éves cafeteriakeret meghatározásakor a munkahelyi étkezést nem vették figyelembe. Mi a helyes eljárás? Az éves 150 000 Ft-os keretbe beletartozik a munkahelyi melegétkeztetés, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája mindösszesen?
Részlet a válaszából: […] ...töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.Ugyanaz a munkáltató mindhárom juttatást adhatja egymás mellett béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
Részlet a válaszából: […] ...keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá arraa munkáltatóra, amely őt alkalmazza.Szervezett munkavégzésnek minősül a munkaviszonyban, aközszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában,az igazságügyi alkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Rehabilitációs hozzájárulás – össze kell-e számolni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?

Kérdés: Hivatalunknál részben önálló intézmény az óvoda, iskola, kultúrház, humánszolgálat. Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál a statisztikai létszám számításakor össze kell-e adni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?
Részlet a válaszából: […] ...aki munkavállalót foglalkoztat,vagy foglalkoztatni kíván. A hivatkozott szakasz (5) bekezdés b) pontja szerintmunkavállaló az, aki munkaviszonyban áll, az a) pont pedig kimondja, hogymunkaviszonyon a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálatijogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Ruházati költségtérítés

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg azelőbb említett, Szja-tv. 69. § (1) bekezdés c)-e) pontjában leírtaknak, akkor amunkaruha értéke a magánszemély munkaviszonyból származó adókötelesösszevonandó jövedelmének számít. Az adókötelezettség keletkezése ebben azesetben is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Óvodánkban a közalkalmazottak 9000 Ft-ig adómentesen juttatható melegétkeztetést vehetnek igénybe az Szja-tv. szerint. A melegétkeztetésre a mellettünk lévő iskolában van lehetőség. Az iskolakonyha augusztusban két hétre leáll. Ilyenkor, mivel gazdaságilag félig vagyunk önállóak, nem engedik meg, hogy az étkezésről máshonnan hozzunk számlát, pedig mi ekkor is dolgozunk. További kérdésünk szabadság idejére, amit év közben felváltva veszünk ki, jár-e az étkezési hozzájárulás? Többről szólhat-e a számla, mivel nehéz úgy étkezni, hogy forintra pont annyi legyen, mint amennyit térítenek?
Részlet a válaszából: […] ...értékű hozzájárulást adja a részmunkaidős és nemaktív foglalkoztatott dolgozóinak. A munkáltató döntésén múlik az is, hogy avele munkaviszonyban álló közalkalmazottainak milyen egyéb, más feltételekalapján biztosítja az étkeztetést. Nem adható adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.