Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató határozza meg. Tehát a kulturális intézmények mint költségvetési szervek esetében (akik már az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban fogják foglalkoztatni a munkavállalókat) figyelembe kell venni az esetlegesen a rá vonatkozó jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...– közalkalmazottijogviszonyban töltött időt kell figyelembe venni. Így beszámítandó: – a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő, így az olyan munkáltatónál töltöttmunkaviszony teljes időtartama is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Korengedményes nyugdíj

Kérdés: 1952. december 1-jén született férfi vagyok, munkaviszonyom 2009. XII. 1-jén 38 év 110 nap lesz. A 534/2008. Korm. rendelet szerint, ha a munkáltató kifizeti egy összegben a 3 évi nyugdíjamat, elmehetek-e 2009. XII. 1-jétől nyugdíjba, illetve jár-e részemre felmentés, ha igen, nyugdíjazás előtt vagy után? Egy időben megkaphatom-e a korengedményes nyugdíjat és a felmentési illetményt is?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.)Korm. rendelet 2009. december 31-ig ad lehetőséget a munkáltató és amunkavállaló megállapodása alapján a munkavállaló korengedményes nyugdíjbavonulására.A hivatkozott jogszabály értelmében a munkáltató -legkorábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése – a jogviszonyok alakulása

Kérdés: Jogutód nélküli munkaviszony megszüntetését követően az addig határozott, illetve határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozót milyen juttatások illetik meg? A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról mennyivel előbb kell tájékoztatni az intézmény dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. elvi különbséget tesz és ennek eredményeként élesenmegkülönbözteti a közalkalmazotti jogviszony megszűnését a közalkalmazottijogviszony megszüntetésétől. Az első esetben a jogviszony a felek akaratátólfüggetlen, egyéb jogi tények miatt megszűnik, míg a másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Jubileumi jutalom és nyugdíjas felmentése

Kérdés: 1993. július 1-je óta közalkalmazott dolgozónk 2005. március 13-án betöltötte 60. évét, nyugellátásban részesül, de dolgozik tovább. 1993. július 1-je előtt a Megyei Vízmű Vállalat dolgozója volt. A vízművet ezen időponttól az önkormányzat üzemelteti tovább, így munkahelye nem, csak a munkaadó változott. Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető-e az 1993. július 1-je előtti 25 év, valamint, ha 2006-tól nem kíván tovább dolgozni, milyen juttatás jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító idő meghatározásánális figyelmen kívül kell hagyni. Figyelembe vehető tehát:– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban,közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő;– a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Rekreációs szabadság és felmentés

Kérdés: Megilleti-e a rekreációs szabadság 39 év közszolgálati jogviszony után azt a köztisztviselőt, aki előrehozott öregségi nyugdíjas lesz? A Ktv. 41. § (1) bekezdése alapján minden 10 év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után 6 hónap jár. Ez 3x6 havi, vagy csak 1x6 havi? Ha a köztisztviselő előrehozott öregségi nyugdíjba vonul, felmondhatnak-e neki? Ha felmondanak, jár-e a felmentés a munkavégzés alól, és az mikortól vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...hanem a Ktv. hatálybalépését követően (1992) közszolgálati jogviszonyban, azt megelőzően pedig kizárólag államigazgatási szervnél munkaviszonyban töltött időt egybeszámítva kell a 20 év közszolgálati jogviszonynak meglennie; további feltétel a Tbj-tv. 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Juttatások nyugdíjba vonuláskor

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjba vonulása okán felmentették a közalkalmazottat. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a munkavégzés alól őt mentesíteni. A kérdésből nem állapítható meg, hogy a munkáltató a teljes nyolc hónapra felmentette-e a munkavégzés alól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.