Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés:

Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?

Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló ésa) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya

Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...nem tekinthető főállásúnak (biztosítottnak) a kisadózó, ha a tárgyhónap egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A hivatkozott rendelkezés éppen azért nem minősíti főállásúnak (biztosítottnak) ezt a személyt, mert egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...tartása stb.) figyelembevételével. Megjegyezzük, hogy a munkavállalót is terheli az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, a munkaviszonyban kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szakképzés rendszerének átalakítása

Kérdés: Hogyan változik 2020-tól a szakképzési rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...további, közvetlenül nem a szakmaialapfeladat-ellátással összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott személy munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll. Az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Közalkalmazott nő negyvenéves öregségi nyugdíja

Kérdés: 1957. 09. 16-án születtem. 1976. augusztus 1-jétől folyamatosan közalkalmazottként dolgozom a megyei és városi könyvtárban. A főiskolai tanulmányaimat levelező tagozaton végeztem, munka mellett. Két gyermekemmel 3-3 évig voltam gyermekgondozási szabadságon. Közalkalmazotti jog­viszonyom mindvégig folyamatos, ez az első és úgy tűnik, az utolsó munkahelyem is. Szeretném igénybe venni a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjazását. Mikor mehetek el nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet.Amennyiben 1976. augusztus 1-jétől folyamatosan munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) áll, és TGYÁS-ban, GYED-ben, GYES-ben összesen 6 évet töltött, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014-től

Kérdés: Milyen változások érintik a nevelőszülőket 2014-től?
Részlet a válaszából: […] ...gyermeket ellátó nevelőszülő, ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is.2014. január 1-jétől minden nevelőszülő kvázi munkaviszonyban, ún. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban fogja ellátni a nevelőszülői feladatot. Az egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

"40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra" jogosultság

Kérdés: 1973. 10. 08-tól van folyamatos munka­viszonyom mint közalkalmazott. 2011. 12. 31-ig megszerzett szolgálati időm 38 év 97 nap. Úgy értesültem, hogy a 40 éves jubileumi jutalom 1974. augusztus 1-jétől számolandó. Mikor mehetek el nyugdíjba, hogy megkapjam a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...ideje mennyi.A jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető jogviszonyok a következők:– a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő (ideértve az 1992. július 1-jén már fennállt, és olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Köztisztviselő végkielégítésre való jogosultsága előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság kapcsán történő felmentésnél

Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdésből nem derül ki egyértelműen, arra lehetkövetkeztetni, hogy Ön 1952. II. félévében született nő, aki az 59. életévebetöltésével, 2011. július 29-én teljesíti az előrehozott öregségi nyugdíjhozszükséges életkori feltételt. Az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Köztisztviselő nyugdíjasnak minősülése és végkielégítésre való jogosultsága

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2011. május 11-én tölti be a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Köztisztviselői jogviszonya ennek megfelelően május 10-én szűnik meg. A felmentési idő következtében az utolsó munkában töltött nap január 10-e. (8 hónap felmentési idő illetné meg, 4 hónap alól a törvénynek megfelelően mentesíti a munkaadó.) A munkaviszony megszüntetése a dolgozó kérése alapján történik, arra való hivatkozással, hogy kéri a nyugdíjazását. Ugyanakkor a nyugdíjtörvény változása miatt a nyugdíj megállapítását csak 2011. május 11-én kérheti (megszűnt a visszamenőleges hatállyal kért nyugdíj-megállapítás), vagyis a felmentési idő utolsó napján, 2011. május 10-én még nem minősül nyugdíjasnak. A kérdés az, hogy a dolgozónak jár-e a végkielégítés, hiszen a Ktv. 19. §-a értelmében csak az nem jogosult végkielégítésre, aki a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Hivatalunk álláspontja az, hogy mivel a dolgozó maga kérte a felmentését, így felmentési idő, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás megilleti, ám végkielégítés nem.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem teljesen egyértelmű, hogy az érintettköztisztviselő 2011. május 11-én az öregségi nyugdíjkorhatárt tölti be, vagy azelőrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges életkort.Amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséről van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 14.

Köztisztviselő keresetkiegészítése

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évikeresetkiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében aköztisztviselő az eseti keresetkiegészítésre 2010. január és március hónaprajáró illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.
1
2