Béren kívüli juttatás

Kérdés: Intézményünk a havi munkabérrel együtt utal a dolgozóknak béren kívüli juttatásként havi 5000 Ft készpénzjuttatást. Az utalás általában a követő hónap 5-én történik. Úgy tudjuk, hogy jövőre az évi 100 000 Ft-ig adható készpénzjuttatás nem lesz béren kívüli juttatás. A januárban folyósított bérrel együtt utalt készpénzjuttatás után számolhatjuk-e a béren kívüli juttatás utáni adót?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély vagy javára más személy az említett időpontig birtokba vette (átvette).Az Szja-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja szerinti nem önálló tevékenységnek minősül. Ebben az esetben adózás szempontjából a jogviszonyukat nem tekinthetjük munkaviszonynak vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak, őket pedig munkavállalónak. Erre tekintettel a részükre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Erzsébet-utalvány, munkahelyi melegétkeztetés és SZÉP kártyára utalt összeg egyidejű juttatása

Kérdés: Önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény a közalkalmazottak részére a munkahelyi melegétkeztetésen túlmenően a havi 8000 Ft-os Erzsébet-utalványt is kifizette. Az éves cafeteriakeret meghatározásakor a munkahelyi étkezést nem vették figyelembe. Mi a helyes eljárás? Az éves 150 000 Ft-os keretbe beletartozik a munkahelyi melegétkeztetés, az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája mindösszesen?
Részlet a válaszából: […] ...töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.Ugyanaz a munkáltató mindhárom juttatást adhatja egymás mellett béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Ingyenes számítógép-használat, illetve használt számítógépnek a munkavállaló tulajdonába adása

Kérdés: Önkormányzatunk a 2011. évi cafeteriajuttatás keretében a köztisztviselők részére szeretné biztosítani az ingyenes számítógép-használatot. Kérdés, hogy ezt elegendő-e a közszolgálati szabályzat szerint a cafeteria-rendszerbe bevonni, mint választható juttatást? Ha nem, akkor mi ennek a módja, és továbbra is lehetőség lesz-e arra, hogy két év után a használt számítógép ingyenesen vagy kedvezményesen a köztisztviselő tulajdonába kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen módon a számítógépnek -munkáltató által – munkavállaló részére történő tulajdonba adása amagánszemélynél összevonandó, munkaviszonyból származó jövedelemként fogadózni.Figyelemmel kell lenni továbbá a 2011. évi költségvetésitörvény előírására, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...7. §-a alapján a munkáltató által az önkéntesegészségpénztárba a minimálbér 30 százalékát meghaladóan teljesített összegetmunkaviszonyból származó jövedelemként kell figyelembe venni, a Tbj-tv. 4. §-aalapján viszont a 71. §-ban szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.