10 talált cikk a bevallás , előleg , jogosultság , nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?

Kérdés:

Önkormányzatunk alkalmazottja egy háztartásban él a 60%-os mértékben csökkent munkaképességű gyermekével, aki saját jogán kap családi pótlékot, mellette pedig dolgozik. Ha munkatársunk gyermeke nem érvényesítené a családi kedvezményt, akkor munkatársunk megteheti-e, mivel az ő jövedelme magasabb?

Kérdés: Önkormányzatunk 25 év alatti fiatalt foglalkoztat. A munkavállaló jogosult lenne a 25 év alattiak kedvezményére, de nem szeretné kérni a munkáltatótól, mert év végén kívánja érvényesíteni a bevallásában egy összegben. Kérdésként merült fel, hogy jogszerű-e így a kedvezmény érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozat megtétele, valamint ezzel összefüggésben, ezen nyilatkozat alapján a munkáltató eljárása?

Kérdés: Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?

Kérdés: Munkáltatónk a dolgozóinak a bérük 5 százalékáig önkéntes nyugdíjpénztárba támogatói adományt nyújt. 2007. évben milyen adóbefizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen adókedvezményekben részesül a dolgozó?

Kérdés: Az egyik dolgozónk az év elején írásban nyilatkozott arról, hogy ne vegyük figyelembe nála az adójóváírást, mivel nősülni készül, és eladja a lakását. Sajnos a lakásra eddig nincs vevő. Ha az év végéig nem tudja eladni, akkor megfelel a feltételeknek, és járna neki az adójóváírás. Van-e lehetőség arra, hogy az év vége előtt helyesbítsük a levonást?

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?

Kérdés: Több munkatársunkat figyelmeztettük arra, hogy a számukra kifizetett bér nagysága elérte az adójóváírásnál figyelembe vehető jogosultsági határt. Néhányan továbbra is igénybe akarják venni év közben. De mi lesz az adóév végén?

Kérdés: Lassan az év közepéhez érkezünk. Van több olyan alkalmazottunk, akiknek a kifizetett jövedelme meghaladja az 1 350 000 forintot. Az egyikük jelezte, módosítsuk a személyi jövedelemadó kiszámításánál az adójóváírást, vagyis kéri, hogy tekintsünk el az adójóváírás figyelembevételétől. Nem késett el vele? Tudomásunk szerint az év elején kellett volna erről nyilatkoznia. Mi a teendőnk ebben az esetben?

Kérdés: Az Szja-tv. 2002-ben történt évközi módosítása kapcsán meg kell bontani az adójóváírásra jogosító hónapok számát is (M30-as igazolás 104. és 105. sora). Szeretném tudni, hogy amikor a dolgozó nem kérte az adójóváírás figyelembevételét, akkor is fel kell-e tüntetni a tájékoztató adatok között a jogosultsági hónapok számát?