A „nők 40” nyugdíjra való jogosultság

Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Részlet a válaszából: […] A „nők 40” nyugdíjra való jogosultság társadalombiztosítási szempontból azt jelenti, hogy a nő a Tny. 18. §-ának (2a)–(2d) bekezdései szerint számított 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, amelybe a – legalább 32 évet elérő – keresőtevékenység ideje mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme (személyijövedelem­adó-előleg megállapításánál figyelembe vett jövedelem, tételes költségelszámolásra történő nyilatkozat esetén legalább a megbízási díj 50%-a, ennek hiányában annak 90%-a) eléri a minimálbér harminc százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...bevétele kifizetőtől származik, a kifizetőnek (jelen esetben a költségvetési szervnek) a magánszemély költségelszámolási nyilatkozata alapján meg kell állapítania a jövedelmet, és az Szja-tv. 47. §-a (2) bekezdésének aa) pontja alapján adóelőleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése

Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?
Részlet a válaszából: […] ...összevont adóalapba tartozó önállótevékenységből származó bevételének minősül. A jövedelmet szerző magánszemélyköltségnyilatkozatot tehet a bevétel legfeljebb 50 százalékáig.Költségnyilatkozat nélkül is diktál a törvény figyelembe vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.