Közoktatási intézmény gazdasági vezetője – kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)
Részlet a válaszából: […] ...felmentést, díjazásmegállapítását valóban az irányító szerv hatáskörébe utalja. A munkaköri leírása munkáltató egyoldalú jognyilatkozata, amellyel a munkavállaló munkakörébetartozó munkafeladatokat rögzíti, tehát annak elkészítése véleményem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] ...jutalom, végkielégítés, rendkívüli munkavégzés díjazása,ügyeleti díj. Más elemek a munkáltató egyoldalú intézkedésén vagyjognyilatkozatán alapulnak. Ilyen a keresetkiegészítés, mely alapjaiban nemkötelező, de a munkáltató egyoldalú döntésével rendelkezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor

Kérdés: 2007. évben 57 éves leszek, és 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkezem. Köztisztviselőként az előrehozott öregségi nyugdíjat igénybe kívánom venni. A munkáltatóm felmentési időt nem akar adni a nyugellátás megállapítása után, mert a vezetés úgy határozott, hogy nyugdíjazás miatt adjam be én a felmondásomat, és így neki nem kell felmentési időre járó átlagkeresetet fizetnie. Szeretném tudni, hogy a munkáltatóm helyesen jár-e el, amikor nem akar felmentési időt és a felmentési időre járó átlagkeresetet adni.
Részlet a válaszából: […] ...megállapodnak.Lemondás: Az alkalmazott a jogviszonyáról bármikorlemondhat. A lemondási idő két hónap. A lemondást írásba kell foglalni, anyilatkozatot indokolni nem kell, de abból világosan ki kell tűnni, hogy azalkalmazott a jogviszonyáról lemond. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Jogviszony megszüntetése

Kérdés: 1947. 03. 03-án születtem, 2004. 06. 24-én 36 éves munkaviszonnyal előrehozott öregségi nyugdíjba mentem. Azóta is folyamatosan dolgozom. A 35 éves jubileumi jutalmat 2003 októberében kaptam meg. Úgy tervezem, hogy 2006. 07. 01-jével abbahagyom a munkavégzést. Mit kell tennem, illetve milyen juttatásokra leszek jogosult?
Részlet a válaszából: […] ... Egy következőmegoldási lehetőség: az alkalmazott lemondása. A lemondási idő két hónap. Alemondást írásba kell foglalni, a nyilatkozatot indokolni nem kell, de abbólvilágosan ki kell tűnni, hogy az alkalmazott a jogviszonyáról lemond. Ebben azesetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.