10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Vagyonkezelési szerződés megszűnése
Kérdés:
Víziközmű-szolgáltatóval megszűnt a vagyonkezelési szerződésünk. A könyveinkben nem így volt nyilvántartva, hanem a tárgyi eszközök között szerepelt. Ez a jogviszony 2022-ben bérleti üzemeltetési szerződéssé vált. Elkészítették az elszámolást, abban jelentős összegű "écs"-maradvány keletkezett. Ezt hogyan vegyük nyilvántartásba, illetve ha a szolgáltató számlát állított ki (pénzügyi teljesítést nem igénylőt), akkor azt hogyan könyveljük?
2. cikk / 10 Visszapótlási követelés
Kérdés: Az önkormányzat vagyonkezelésbe ad ingatlant és gépeket saját tulajdonú társaságának. Helyesen jár-e el az önkormányzat, ha nála a vagyonkezelésbe adás időpontjában kimutatott tárgyi eszközök nettó értéke (ami a társaságban a vagyonkezelésbe vett eszköz induló bruttó értéke) került könyvelésre visszapótlási követelésként T 3655 – K 412 tétellel? Visszapótlási követelést milyen esetben engedhet el az önkormányzat? A visszapótlási követelés csökkenése csak abban az esetben csökken, ha a társaság visszaadja a vagyonkezelt eszközt? A társaságnál kimutatott vagyonkezelt eszközök éves értékcsökkenése hogyan kerül könyvelésre a társaságnál, ha ennek összegében tartalékot is kell képezni? Adott évben az értékcsökkenésnek megfelelő összegű ráfordítás, beruházás összegével a tartalék is csökken? Melyek a gazdasági események kontírozási tételei?
3. cikk / 10 Forgótőke elszámolása
Kérdés: Visszakaptunk a Kincstártól 20 000 Ft forgó-tőkét. Lekönyveltük a T 331 – K 3654 kontírt, de így mínuszos egyenlege van a forgótőkeszámlának. A 38/2013. NGM rendeletben a T 3654 – K 3511/3518 tétel szerepel kapcsolódóként, de a 3511-hez könyvelni kellene a költségvetési számvitelbe is, amit ha megteszünk, az eltérést okoz a Kincstártól kapott bevételek teljesítésének egyeztetésénél. A nettó finanszírozást kellene ezzel az összeggel korrigálni? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tételekkel?
4. cikk / 10 Közfoglalkoztatás
Kérdés: 2015. március 1-jétől megváltozott a közfoglalkoztatási programok finanszírozási rendszere. A MÁK által megküldött nettó finanszírozási adatlapon külön feltüntetett közfoglalkoztatás nettó különbözetét hogyan kell helyesen könyvelni ahhoz, hogy a működési célú támogatások rovaton is megjelenjen a bruttó támogatás összege?
5. cikk / 10 Pályázati előleg
Kérdés: 2013 decemberében uniós projekt keretében eszközbeszerzés történt szállítói finanszírozással. A beszerzés a folyamatban levő beruházás állományára került az eszközanalitikában és a főkönyvben is, pénzforgalom nélküli beszerzésként. A beszerzéshez kapcsolódó a 2013. évi közbeszerzési tanácsadó díja, ami utófinanszírozású, az analitikában és a főkönyvben is, a folyamatban levő beruházás állományára, míg a számla a 39262 (utólagos finanszírozású nemzetközi támogatási program forgalma) főkönyvi számlára került. 2014. évi nyitáskor a beszerzés a közbeszerzéssel együtt az analitikából a főkönyvbe a befejezetlen eszköz beruházásra, míg a közbeszerzési tanácsadó díja a 39262-ról a 36515 (egyéb adott előlegek) főkönyvi számlaszámra került a rendező mérleg szerint. Melyik főkönyvi számlával szemben kell kivezetni az előleget 2014. évben, amikor az Irányító Hatóság átutalja az utólagos finanszírozású számla összegét, mert a beruházásra már rákerült a fentiek szerint 2013. évben?
6. cikk / 10 Bérelt önkormányzati ingatlan felújítása
Kérdés:
Önkormányzatunk közvetett támogatást nyújt azoknak a bérlőinek, akik az általuk bérelt önkormányzati tulajdonú helyiségeket felújítják. A felújításra kifizetett összeg a bérleti díjból kerül beszámításra. Ennek elszámolása nálunk a következőképpen történik:
Születik egy bizottsági határozat a közvetett támogatásról, amely alapján a bérleti díjról kiállított számla jóváírásra kerül. A könyvelésben sem a bérletidíj-bevétel, sem a felújítás kiadása nem kerül könyvelésre. Helyesen járunk el, amikor jóváíró számlát készítünk a bérleti díjról a felújításra fordított összeg erejéig, illetve nem könyveljük a közvetett támogatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat? Kell-e az önkormányzat nevére szóló számlát kérnünk a bérlő általi felújításról? Az áfabevallást ez hogyan érinti?
7. cikk / 10 Beszámítás
Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
8. cikk / 10 Tartozás és követelés összevezetése
Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, helyiséget bérel nálunk egy kft., mely szállít is az intézményünknek. Tartozás-követelés összevezetést alkalmazunk a vevő- és a szállítószámlákkal megállapodás alapján. Kérdésem az, hogy a szállítóállomány javítása érdekében az összevezetést elvégezhetem-e úgy, hogy a különbség kiegyenlítése csak később fog megtörténni? Tehát ha a vevő tartozik 50 Ft-tal, én tartozom neki 100 Ft-tal, összevezethetem-e április 30-val, mikor a különbség kiegyenlítése (50 Ft) csak május 9-én fog megtörténni?
9. cikk / 10 Fénymásoló gép beszerzésének elszámolása a régi gép értékének beszámításával
Kérdés: Intézményünk egy régi fénymásoló helyett újat vásárolt. A régi gépet leselejteztük. A kft. – akitől az újat vettük – elvitte a régit, és az új árába beszámított 60 000 forintot úgy, hogy ezt az összeget "lemínuszolta". Kérdésünk, hogy intézményünknek kellett volna-e számlát kiállítani a régi fénymásoló eladásáról? Adhat-e fenti kft. selejtezési javaslatot? Milyen értéken kerüljön az új fénymásoló bevételezésre?
10. cikk / 10 Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
