3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Tárgyi eszközök bekerülési értéke
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
2. cikk / 3 Termékbeszerzés és szolgáltatásnyújtás áfájának elszámolása
Kérdés: Termékbeszerzéshez, illetve szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó le nem vonható áfát hová kell könyvelni, a beszerzési ár részeként az adott termékbeszerzésre, illetve szolgáltatásra, vagy az 56-osok közé, áfára? Hogyan kell ezt kezelni a kötelezettségvállalások nyilvántartásában? Meg kell bontani a kötelezettségvállalást nettó értékre és áfára, vagy csak a bruttó értékkel számolok egy adott, le nem vonható áfás termékbeszerzést, illetve szolgáltatás-igénybevételt?
3. cikk / 3 Részletfizetéssel vásárolt mobiltelefonok törlesztőrészletének és a szolgáltatási díjak elkülönítése
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?