Lábon álló fa értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk erdőgazdálkodóként lábon álló fát értékesít. Az adásvételi szerződés alapján kiállítottuk a számlát, áfával növelten, mivel áfakörbe tartozunk. Bevalláskor az adott áfát bevalljuk és befizetjük. Az erdő egy magánszeméllyel közös tulajdonban van, a közöttünk lévő megállapodás alapján tulajdonrésze arányában jogosult a bevételből. A magánszemélynek milyen bizonylat alapján fizetheti ki az önkormányzat a részét, kifizetőként van-e valamilyen levonási kötelezettségünk? A magánszemély egyébként alanyi mentes családi gazdálkodó, adószámmal rendelkezik, erdőgazdálkodási tevékenységet nem folytat. Ő mint magánszemély vagy mint őstermelő vesz részt ebben a folyamatban?
Részlet a válaszából: […] ...erdőgazdálkodás törvényben szabályozott tevékenység, amit kizárólag az erdőgazdálkodói nyilvántartásban bejegyzett személy, az erdőgazdálkodó végezhet.Ha az erdőrészlet több, külön tulajdonban álló földrészleten terül el, akkor a tulajdonostársak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatott tulajdonilap-másolatok igazgatási szolgáltatási díjait az 1996. évi LXXXV. tv. határozza meg. A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Személygépkocsi-lízing áfalevonása

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft. a tevékenységéhez használt személygépkocsikat nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzi be. Tudomásunk szerint a személygépjárművek nyílt végű lízingje esetében az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható, ha a járművet adóköteles tevékenységhez használja a kft. Amennyiben a vállalkozási célú használaton túl van magánhasználat is, akkor a használatot arányosítva (vállalkozási célú használat/összes használat) lehet levonni az áfát? Az arány kiszámítása érdekében a használatot nyilván kell tartani. Az arányosítást bevallási időszakonként (havonta, negyedévente, évente) vagy az egyes részletekről kiállított számlánként kell elvégezni? Amennyiben a gépjármű beszerzése nyílt végű lízing keretében történik, általában a futamidő kezdetekor egy nagyobb összeget kell teljesíteni, majd ezt követően havi rendszeres kisebb összegű részleteket. Mi a teendő abban az esetben, ha a jármű használatbavételekor nincs magánhasználat, majd néhány hónap múlva lesz? A tényleges magánhasználat nem a teljes bevallási időszak alatt állt fenn. Amennyiben bevallási időszakonként kell arányosítani, mi a teendő a befizetett nagy összegű első részlettel, ha az abba a bevallási időszakba esik, amelyikben nem volt magánhasználat? Lehetőség van arra is, hogy a magánhasználat ellenértékét a lízingbe vevő kft.-nek a használó megtérítse. Mi a teendő, ha nem térítik meg a használatot a lízingbe vevőnek? Mi a teendő akkor, ha a magánhasználat ellenértékét megtérítik a lízingbe vevőnek? A magánhasználat ellenértékének kiszámlázása a NAV által közzétett üzemanyagár és a 9 Ft/km átalány számításával történik? Mi a helyes eljárás akkor, ha az adózónak a gazdasági tevékenysége keretében az előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítania kell, mert adóköteles és adómentes tevékenységet is végez, és a nyílt végű lízing keretében lízingbe vett személykocsit magáncélra is használja? Ebben az esetben az adóköteles tevékenységre eső áfát kell a magánhasználatra vonatkozóan arányosítani, azaz kétszer kell arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Szemétszállítás

Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit kiszámlázunk áfásan. A szemétszállítást ugyanakkor egy külső cég, egy kft. végzi. A kft. a testületi jóváhagyás után, szerződés alapján, az elvégzett szolgáltatást az önkormányzatnak leszámlázza. Mivel a méltányosságok a költségvetési rendeletben szerepelnek, és a hetven éven felülieknek ingyenes a kuka ürítése, így az önkormányzat fizeti meg a kft.-nek. A bejövő számlánk áfásan 8 millió, a kimenő számlánk 6 millió. Az áfát a bejövő számlák után visszaigényelhetjük? A kimenő számlák után az áfát befizetjük. Az önkormányzat adóalany.
Részlet a válaszából: […] ...XII.fejezetében találhatók. Az Áfa-tv. 186. § (1) bekezdése alapján – az Áfa-tv. 131. §(1) bekezdése szerint – a belföldön nyilvántartásba vett adóalany azadómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegétcsökkentheti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Önállóan működő költségvetési szervek beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: Az önállóan működő költségvetési szervnek lehet-e saját adószáma, törzsszáma, ezáltal kell-e saját bevallást, illetve beszámolót készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...önállóan működő jogi személyiséggel rendelkezőköltségvetési szervek a Magyar Államkincstár által vezetett közhiteles nyilvántartásbavétellel jönnek létre, törzskönyvi számot kapnak. A 2009-től hatályos szabályokszerint a törzskönyvi nyilvántartásba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Telefonköltség továbbszámlázása

Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó rendelkezés szerint akkor mentesül azadóalany a levonási tilalom alól, ha az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerintszámlázza tovább a szolgáltatást. AzÁfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatást sajátnevében, de más javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...a levonási jog megléte ellenőrzésének feltétele az Art. 33. §-ában és az Áfa-tv. 46. §-ában szabályozott, áttekinthető nyilvántartás, továbbá hogy az adózó a választott módszertől az adóévben ne térjen el, azokat ne keverje, hanem valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.