Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
Részlet a válaszából: […] ...belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről az Áht. 70. §-ának (5) bekezdése szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásban.(9) A belső ellenőrzést végző személy és a megfelelési tanácsadó a feladata ellátása érdekében minősített adatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Étkeztetés

Kérdés: Intézményünkben problémát okoz az étkeztetési feladatok személyek közötti megosztása. Kérdésünk lenne, hogy melyek az élelmezéssel foglalkozó munkakörök, a feladatok hol, hogyan kerülnek megírásra, továbbá az élelmezésvezető milyen feladat- és hatáskörrel bír?
Részlet a válaszából: […] ...az élelmezési anyagok beszerzése, azok szabályszerű átvételének, tárolásának, kezelésének biztosítása,– raktárkészlet nyilvántartása,– élelmezéssel kapcsolatos ügyvitel végzése,– tulajdon védelmének biztosítása, ellenőrzése.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (továbbiakban: civil törvény) találhatók.A civil szervezeteket a törvényszék veszi nyilvántartásba.A nyilvántartás országos, egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető és közhiteles. Minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Érvényesítői és beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Költségvetési szerv gazdasági vezetője vagyok közgazdasági diplomával, és jelenleg végzem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot. Intézményünk rendelkezik főállású belső ellenőrrel. Ha a belső ellenőr rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és regisztráltatja magát, elláthat-e érvényesítői feladatkört, illetve aláírhat-e beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet (továbbiakban Ámr.) 18. §-ának képesítésikövetelményei közül könyvviteli szolgáltatásra nem jogosult, nem kerültnyilvántartásba, és nem rendelkezik a tevékenység ellátására jogosítóigazolvánnyal, akkor az Ámr. 18. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Beruházás, felújítás és karbantartás közötti különbség

Kérdés: Egy oktatási intézmény a tanműhelyén kicserélt 2 db ablakot saját kivitelezésben, melyet beruházásként ráaktivált az épület értékére. A belső ellenőrzés kifogásolta a jelentésében, arra hivatkozva, hogy ez karbantartásnak minősül. Az intézmény gazdasági vezetője azzal indokolta a beruházásként történő könyvelést, hogy műszakilag magasabb színvonalú ablak került beépítésre – egyszeres fémkeret helyett fakeretes, hőszigetelt üvegű –, ami növeli az épület értékét. Kérdésem, hogy az ablakcsere (mely 2 db ablakot érintett) beruházás, felújítás vagy karbantartás? Az intézmény értékelési szabályzata így szól: "épület-karbantartás: a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett külső, belső állagmegóvási munka még akkor is, ha az egész épületre kiterjed (beleértve a nyílászárók cseréjét is)".
Részlet a válaszából: […] ...valóban csak karbantartás lehet. Ebben azesetben nem az eredetivel azonos rendeltetésű ablakok beépítésére került sor.A számviteli nyilvántartást, ha ez a könyvelés nem 2006.évben történt, már nem lehet módosítani, mivel az alkalmazott könyvelés és ajelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 18.