12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Szellemi termékek nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!
2. cikk / 12 Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése
Kérdés: A víziközművek az üzemeltetésre átadott eszközök között szerepelnek a nyilvántartásainkban. Elkészült az eszközök vagyonértékelése, és most korrigálnunk kellene az értékeket. Problémát jelent, hogy a vagyonértékelés más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az az analitikus nyilvántartásban szerepel, ezért a korrekciókat nem tudjuk a meglévő főkönyveken elvégezni. Helyesen járunk-e el, ha a főkönyvbe az alábbi könyvelés került?
Első lépésben az átértékelés előtti bruttó és elszámolt értékcsökkenés összegek kivezetése a 4126-os főkönyvi számlával szemben:
T4126 – K1218
T1298 – K 4126
Utána a vagyonértékként feltüntetett összegek (bruttó érték) felvitele a 12 számlaosztályba szintén a 4126-os főkönyvvel szemben:
T1218 – K4126
A feltüntetett vagyonértékre (mint bruttó érték) mi módon és mennyi értékcsökkenést számoljunk el a korábbi időszakokra? Erre vonatkozóan a vagyonértékelés nem tartalmaz információt.
Első lépésben az átértékelés előtti bruttó és elszámolt értékcsökkenés összegek kivezetése a 4126-os főkönyvi számlával szemben:
T4126 – K1218
T1298 – K 4126
Utána a vagyonértékként feltüntetett összegek (bruttó érték) felvitele a 12 számlaosztályba szintén a 4126-os főkönyvvel szemben:
T1218 – K4126
A feltüntetett vagyonértékre (mint bruttó érték) mi módon és mennyi értékcsökkenést számoljunk el a korábbi időszakokra? Erre vonatkozóan a vagyonértékelés nem tartalmaz információt.
3. cikk / 12 Épületbontási költségek elszámolása
Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
4. cikk / 12 Új ipari célú létesítmény bekerülési értéke
Kérdés: Önkormányzatunk egy korábbi épületét lebontja, helyére új ipari célú létesítményt épít. Az előkészítés során felmerült kérdésként, hogy az ingatlan bontási költsége része-e az új épület bekerülési értékének? Véleményem szerint igen, míg a könyvvizsgálónk álláspontja szerint a valódiság elvével a dologi kiadásként történő elszámolást lehet jobban összeegyeztetni.
5. cikk / 12 Járdafelújítás
Kérdés: Önkormányzatunk járdafelújítást végez. Egy megrongálódott betonjárda helyére (250 m2) egy nagyobb teherbírású térkőből készült burkolat kerül, amelyhez még 120 m2 teljesen új burkolat lesz kiépítve. Ez a munkálat beruházás, felújítás (korszerűsítés) vagy vegyesen mindkettő? A kivitelező költségtervében szerepel a régi járda bontásának tétele is, ennek a vagyonnak van még nettó értéke. A bontási tétel a felújítás része? A felújítás teljes költségét a már meglévő bruttó értékhez aktiváljuk hozzá? Kérem, hogy az építménnyel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen szíveskedjenek bemutatni.
6. cikk / 12 Építmény bontása
Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
7. cikk / 12 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
8. cikk / 12 Víziközmű-szolgáltatás
Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?
9. cikk / 12 Önkormányzat víziközművének vagyonértékelése
Kérdés:
Kérdés: Vagyonértékelésben meghatározott víziközmű új bekerülési értékének, illetve a terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolása hogyan történik? Az önkormányzat víziközművének vagyonértékelése elkészült, mely érték jelentősen meghaladja a vagyonkezelésbe adott eszköz korábbi bruttó értékét. Az eddig elszámolt terv szerinti értékcsökkenést az Áhsz. 16/A. §-a szerint a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni? Problémaként merült fel, hogy a tételes vagyonleltár (vagyonértékelés) más megbontásban részletezi a vagyonelemeket, mint ahogy az a vagyonkezelési szerződésben és az analitikus nyilvántartásban szerepelt. Az értékhelyesbítést a 18-as számlaosztályban nyilvántartott eszközök 12-13-as számlaosztályba történő visszavezetés után kell végrehajtani (a vagyonkezelési szerződést a felek bérleti-üzemeltetési szerződéssé módosították 2015. június 1-jétől) 2015. 05. 31-ei keltezéssel? Értékcsökkenési leírási kulcs esetében a vagyonértékelésben meghatározott várható élettartamot kell-e figyelembe venni, vagy pedig a már korábban vagyonkezelési szerződésben szereplő leírási kulcsokat.
A főkönyv és analitikus nyilvántartás egyezősége értékhelyesbítés után: A+B-C
A 12-13-as számlaosztály (korábbi bruttó érték)
B 126-136-as számlaosztály (új bekerülési érték és a korábbi bekerülési érték különbözete)
C 129-139-as számlaosztály (korábbi felhalmozott Écs:0 + új bekerülési érték után elszámolt Écs)
10. cikk / 12 Forgatási célú értékpapír
Kérdés: Önkormányzatunk kamatozó kincstárjegy formájában hasznosította 1 éves időtartamra időlegesen szabad pénzeszközeit. Szíveskedjenek a könyvelési tételeit levezetni az értékpapír-vásárlásnak!
