7 talált cikk a gazdasági tevékenység , engedély , számla , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek – vagyis nem gazdasági tevékenységnek – tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?

Kérdés: Egy nemzetiségi önkormányzat, mely nem áfaalany, és az adószáma is 1-es, egy pályázat keretében jelentős pénzösszeget kapott építési hatóságiengedély-köteles ingatlan építésére, illetve bővítésére. Ez a tevékenység az Áfa-tv. szerint fordított adózásnak minősül, így az adót végül a nemzetiségi önkormányzat fizeti meg? Illetve jól értelmezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése szerint, mivel a nemzetiségi önkormányzat nem áfaalany, így nem a fordított adózás, hanem a normál adózás szerint kell eljárni, melynek keretében a beruházó fog áfás számlát kiállítani? A nemzetiségi önkormányzatnak ebben az esetben van-e teendője (változásbejelentés stb.) az adóhatóság felé?

Kérdés: Önkormányzatunk építési beruházást szeretne igénybe venni, ami engedélyköteles. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti. Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető [Áfa-tv. 142. § (3) a), b) pontok]. Alanyi adómentes önkormányzat esetében, figyelembe véve a (3) bekezdésben foglaltakat, nem lehetséges fordított áfa hatálya alá tartozó építési beruházási szolgáltatást igénybe venni. Véleményünk szerint az alanyi mentességből adódóan fordított áfás számlát nem, csak egyenes áfás számlát tud az önkormányzatunk befogadni. Ad-e lehetőséget az önkormányzatnak a jelenlegi szabályozás arra, hogy alanyi adómentességét megtartva engedélyköteles építési beruházást hajtson végre, vagy szükséges-e bejelentkezni az általános áfa szabályai szerint?

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?

Kérdés: Városunkban egy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló vállalkozás jelent meg, új telephelyet épít a településünkön. A vállalkozás az általános forgalmi adó alanya, adólevonási jogával él. A vállalkozás – a vállalkozása érdekében – a telephelyére vezető utat saját költségén felújítaná. A beruházás építésiengedély-köteles. Az út az önkormányzatunk tulajdonában van, a forgalomképtelen törzsvagyonban szerepel. Önkormányzatunk az áfa alanya, de adólevonási jogát ebben az esetben nem gyakorolhatja. Az önkormányzatnak jelenleg nem áll rendelkezésére forrás arra, hogy az utat felújítsa, de hozzájárulna ahhoz, hogy saját költségén a beruházást/felújítást a vállalkozás megvalósítsa. Szeretnénk, ha az utat a vállalkozás felújítaná, hiszen nekünk is érdekünk, hogy a munkahely jól megközelíthető, biztonságos legyen. Az utat átadnánk a vállalkozásnak, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházást elvégezze, majd térítésmentesen visszaadja a felújított utat. A vállalkozás a térítésmentes átadásról milyen számlát állít ki? Élhet-e a vállalkozás az adólevonási jogával? A vállalkozás ivóvíz-, szennyvíz-gerincvezetéket és burkolt árkot épít az új telephely kialakítása miatt. Az építkezés befejezését követően ezeket is térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kívánja adni. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, milyen számlát állít ki a vállalkozó a térítésmentes átadásról, élhet-e áfalevonási jogával?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?

Kérdés: Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?