Bérbe adott ingatlan rezsijének továbbszámlázása

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint bérbeadás, -vétel a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Alanyi adómenteség választására jogosító értékhatárba beszámítandó tételek

Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Közhatalmi bevételeinken kívüli bevételeink 80%-át államháztartáson belülre történt közvetített szolgáltatások ellenértéke teszi ki. Valószínűsíthető, hogy az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát is kizárólag a társszervek részére – államháztartáson belülre – közvetített közüzemi díjak miatt lépnénk túl. A fenti bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnését. A szerződéseket módosítani kell, illetve a partnereket értesíteni kell az adójogállás és az adószám változásáról.A nyilvántartási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a 12 millió forintos bevételi értékhatárt figyelni tudják.(Kéziratzárás: 2024. 06...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Postai közreműködői díj

Kérdés:

Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funkcióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?

Részlet a válaszából: […] A Magyar Posta partneri program keretében lehetőséget biztosít postahelyek partnerségben való üzemeltetésére, amelyben önkormányzatok is részt vehetnek. A postai közreműködői tevékenység ellátásáért havonta jutalékot fizet a Magyar Posta a partnerek számára, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szociális étkeztetés térítési díjának elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat konyhájától vásárolja az ebédet. Az étkezőktől beszedett intézményi térítési díjat, amely ugyan nem annyi (kevesebb), mint az ebédért ténylegesen az önkormányzat által megfizetett összeg, közvetített szolgáltatásként vagy intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az étkezőktől beszedett térítési díjat intézményi működésibevételként kell elszámolni a 91322. Intézményi ellátási díj bevételi előirányzatánakteljesítése főkönyvi számlán, és a beszámoló 07. Működési bevételekelőirányzata és teljesítése űrlap 10. sorában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Telefonhasználat továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).
Részlet a válaszából: […] ...akkor az áfaösszeg 70 százaléka vonható csak le.Természetesen ez első két lépcsőben történő vizsgálat során,amennyiben az adóalany nyilvántartása szerint nincs magánhasználat, vagy nincstárgyi adómentes tevékenység (vagy egyik sincs), akkor a számlában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.