13 talált cikk a szerződés , tárgyi eszköz , eszközök , kötelezettségvállalás , nyilvántartás kifejezésre

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Kérdés:

Kérdés: Költségvetési intézmény használati szerződést kötött vagyonkezelésben levő intézményre. Az épület üzemeltetésének arányos költségeit a használatba vevő havonta megtéríti a használatba adónak százalékos arányban a szerződésben foglaltak szerint. Hogyan könyveljük?

Kérdés: Önkormányzati alrendszer térítésmentesen átad befektetett eszközt saját fenntartójának, önkormányzatának. Miért kell a 412-es T oldalán könyvelnem az eszköz (nettó) értékét, hiszen az önkormányzatnál jelenik meg növekedésben és csökkenésben is az eszköz?

Kérdés: Az önkormányzat saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre és a szállításra egy külső vállalkozóval kötött szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére tűzifa kitermelése és szállítása megnevezéssel. A fát az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A vállalkozó annyi fát termel ki, amennyi azonnal felhasználásra is kerül. Kérem, szíveskedjenek levezetni ennek a könyvelését!

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?

Kérdés: Kis értékű egyéb gép vásárlásánál központi költségvetési szervünk élt azzal a lehetőséggel, hogy egy bizonyos összeg ráfizetésével a garanciális időtartam 5 évre nőtt. A számlán ez a tétel 5 éves védelem megnevezéssel szerepel. A számlán szereplő garanciáért fizetett díj, valamint a közbeszerzési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?

Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?

Kérdés: 1. Az önkormányzat államháztartáson kívülre és belülre működési, illetve felhalmozási céllal támogatást folyósít. A támogatásokat utólagos elszámolással kapják a címzettek, felhasználási célhoz kötötten. Amíg a támogatás felhasználásáról az elszámolás nem történik meg, addig követelésként van a mérlegben nyilvántartva. Az átrendezés során az Áhsz. és a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet elő­írásait figyelembe véve a 3516, 3526 és a 3527 főkönyvi számlákra kerültek ezek a támogatások, 2014-ben a támogatásokkal kapcsolatos elszámolások megtörténtek, a kitűzött céloknak megfelelően használták fel a támogatásokat, így követelésként további nyilvántartásuk nem indokolt. Mivel a nyitómérlegben szereplő követelések csökkenése nem pénzforgalommal kapcsolatosan keletkezett, ezért jelenlegi álláspontunk szerint a felhalmozási eredmény (414) számlával szemben tudjuk csak kivezetni a fenti tételeket a mérlegrendezési számla (4951) közbeiktatásával.
Kérdésünk: Az általunk tartott megoldás jó-e?
2. Az önkormányzat határozattal arról döntött, hogy mint az egyik cégének egyszemélyes részvényese, a zrt. és az önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésben szereplő követeléssel "...a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem pénzbeli hozzájárulás címén megemeli a ... Zrt. jegyzett tőkéjét (saját vagyon növeléseként, ezért ez nem minősül követeléselengedésnek)".
Úgy gondoltuk, hogy a képviselő-testületi határozat végrehajtása úgy történhet, ha a pénzmaradvány felosztása során a követelés nagyságrendjének megfelelő összeggel biztosítjuk a tőkeemelés fedezetét. (Így bevételi előirányzatot tudunk biztosítani jegyzett tőkeemeléshez.) A tőkeemelés bejegyzése a Cégbíróságon 2014-ben megtörtént. A követelés az átrendezés során a 3655 főkönyvi számlára került. A 20/2014. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazza a 2013. évi pénzmaradvány felosztásának módosított szabályozását, ennek megfelelően a pénzkészletet korrigáló tételek között nem szerepel a 3655 főkönyvi számla, így a pénzmaradvány felosztása során módosítottuk eredeti elképzelésünket, ezért, véleményünk szerint, itt sem vehető (és nem is) vettük figyelembe. A követelés pénzforgalom útján történő kiegyenlítése a határozat alapján nem fog megtörténni, ezért a kivezetés indokolt, de ha az eredményszámlával szemben vezetjük ki a fent említett tételt, a követelés ugyan eltűnik, de így mi biztosít előirányzatilag fedezetet a tőkeemelésre, valamint a kiadásra? Amennyiben pénzforgalomban próbáljuk a követelés kivezetését rendezni, erre csak egy mód van, valamilyen bevétel könyvelése, ez a pénzkészletet megnöveli, viszont pénzforgalomban a kiadás tétel (jegyzett tőkeemelés) átutalására soha nem kerül sor, ezért a pénzkészlet torzul (azt növeli).
Kérjük a segítséget a képviselő-testületi határozat költségvetési és pénzügyi számvitelben történő helyes elszámolásához!
3. Helyi adók (építmény, telek, iparűzési stb.) esetében a 2013. évi túlfizetéseket a 3673 főkönyvi számlára fordítottuk át a 2014. évi nyitó mérlegben. A túlfizetések 2014. június 30-i állománya a nyitó mérlegben szereplő nagyságrendhez viszonyítva csökkent, amit nem kizárólag az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése eredményezett (pl.: iparűzési adó esetében az év végi túlfizetés nem is valós túlfizetést jelent a feltöltések miatt). Mivel a 3673-as számla pénzforgalmi, ezért a csökkenést is pénzforgalmi változásként számoltuk el, ami a valós pénzkészlet csökkenését eredményezte.
Kérjük szíves segítségüket az állománycsökkenés helyes számviteli elszámolása érdekében!
4. Az általános forgalmi adó elszámolásakor pénzforgalom szerint az áfa fizetendő vagy visszaigényelhető. Azonban mindkét esetben tartalmaz a bevallás különböző jogcímeken fizetendő áfát, fordított adózás szabályai szerint fizetendő áfát, illetve elő­zetesen felszámított, levonható áfát.
Kérdésünk: az adóbevallást egy összegben nettó módon kell-e elszámolnunk, vagy a fenti megosztás szerint egy bevallás számviteli elszámolásakor fizetendő, fordított és visszaigényelhető áfát is kell könyvelnünk? Ebben az esetben az elszámolást a felmerülés szerinti kormányzati funkciókra kell megbontani?
5. Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégnek a veszteség pótlására pótbefizetést teljesített, melyet az önkormányzat kölcsön jogcímen könyvelt 2011-ben. A pótbefizetést teljes egészében felhasználta a cég a veszteségeink pótlására, az önkormányzat pedig a törzsbetétet teljesen befizette.
Kérdésünk: ilyen esetben a kölcsön visszafizetése az önkormányzatnál várható-e? A szerződésben a visszafizetésről nem rendelkeztek, nyereséges működés nem várható. A kölcsön csak elengedés formájában vezethető ki a könyveinkből?

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?