Ruházati hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...tehát munkaviszonyból származó bérjövedelemként, mely után a munkavállalótól le kell vonni 15% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 1,5% munkaerőpiaci járulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Ruházati költségtérítés adóvonzata

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtják, az jogviszonyból származó jövedelemként (bérként) adóköteles (a magánszemélytől levonandó 15% személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci járulék, a kifizető pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Kérdésükkel kapcsolatban először is arra a felvetésre kell választ adni, hogy az érintett az önkormányzatnál, illetve az óvodánál egyáltalán milyen jogviszonyban állhat.A Kjt. 1. §-a rendelkezik a törvény hatályáról, azaz arról, hogy mely jogviszonyok minősülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...26%, az afeletti rész után 29% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Azegyéni járulékok mértéke 9,5% (8%+1,5% magán-nyugdíjpénztári tag esetén)nyugdíjjárulék és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék.A heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Pedagógus szakkönyvtámogatása

Kérdés: Általános iskolai tanár 2003. december 31-én nyugdíjba vonult, illetve pályakezdő tanító 2003. szeptember 15-én létesített munkaviszonyt. Járt-e nekik pedagógus-szakkönyvtámogatás 2004 áprilisában?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor a kifizetés csak a munkavégzés évét követő évi április havi munkabér kifizetésének időpontjában esedékes.És itt jön a nyugdíjba vonuló pedagógusra vonatkozó kérdés, ő ugyanis a hozzájárulás kifizetése egyik feltételének megfelel – az adott évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.