Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződés alapján fennálló jogviszonya szerint biztosítottnak minősül, a kifizető levonja a 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint megfizeti a 27% szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Megbízási díj adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...havi szinten az 50% eléri a minimálbér 30%-át,a megbízási jogviszony biztosítottá teszi a megbízottat, le kell vonni tőle azegyéni nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat (9,5% vagy 1,5+8%), le kell vonni a4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Bírósági letiltás – megbízási díj

Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
Részlet a válaszából: […] ...amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabályszerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási ésnyugdíjjáruléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak alevonása után fennmarad. Az ezekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...önálló igazságügyi szakértők – a szakértők túlnyomó többsége egyéb munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve nyugdíj mellett vagy egyéni vállalkozóként készít szakvéleményeket. A társasági formában történő igazságügyi szakértést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Megbízás alapján végzett tolmácstevékenység adókötelezettsége

Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?
Részlet a válaszából: […] ...90 százalékát kell adóalapnak tekinteni.Az adóelőleg mértéke 40 százalék, amit csökkenthet az ezen jövedelemmel kapcsolatban levont nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye. Amennyiben a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy várható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.