22 cikk rendezése:
11. cikk / 22 Egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése
Kérdés: Úgy értesültünk, hogy az egészségügyi dolgozókra nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy amennyiben valaki öregségi nyugdíj mellett tovább dolgozik, akkor szüneteltetni kell a nyugdíját. Pontosan milyen kivételi szabály érvényesül az öregségi nyugdíjban részesülő egészségügyi dolgozókra az öregségi nyugdíj és az illetmény együttfolyósításának tilalma tekintetében?
12. cikk / 22 Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
13. cikk / 22 Rendezvénnyel összefüggésben adott üzleti ajándék
Kérdés: Ha egy közművelődési intézmény a rendezvényén díjazásként ajándékcsomagot szeretne kiosztani a verseny díjaként, akkor ezt milyen formában teheti meg? Ha ajándékcsomagot ad át a rendezvényen részt vevő csoportok, egyesületek részére, mekkora összeghatárig teheti meg, és milyen adózási vonzata van ennek?
14. cikk / 22 Képviselői tiszteletdíj a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó törvényi előírás szempontjából
Kérdés: Önkormányzatunknál számottevő a nyugdíjas képviselők száma. Önkormányzati rendeletben került megállapításra a tiszteletdíjuk, de nincs arra hivatkozás, hogy a képviselő lemondhat-e a tiszletetdíjáról. Jogszabály szerint, ha a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem 18-szorosát meghaladja a jövedelem, akkor a nyugdíjat szüneteltetni kell. Az a kérdésem, hogy az önkormányzati képviselő lemondhat-e a tiszteletdíjáról, ha a jövedelme eléri a fent említett jövedelem korlátot, vagy már a megválasztásakor jeleznie kell, hogy lemond a díjazásáról?
15. cikk / 22 Megbízási díj adó- és járulékkötelezettsége
Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?
16. cikk / 22 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
17. cikk / 22 Nyugdíj melletti munkavállalás, kereseti korlát
Kérdés: 2006. 01. 01-től előrehozott öregségi nyugdíjasként dolgozom gazdasági vezetői munkakörben, egy megyei fenntartású intézményben. A nyugdíj melletti munkavállalásra vonatkozó korlátozó szabályok rám csak 2010. 01. 01-től vonatkoznak. 2010. 01. 01-től a fizetésem 3 hónap alatt eléri a minimálbér 12-szeresét. Ha tovább szeretnék dolgozni, akkor április 1-jétől szüneteltetnem kell a nyugdíjamat, de meddig, hisz 2010. 11. 25-én betöltöm a 62. életévemet. Ekkor úgy tudom, hogy rám már nem vonatkozik az éves kereseti korlát. Ezek szerint 2010. 12. 01-től ismét igényelhetem a nyugdíjamat vagy majd csak 2011. 01. 01-től? Mi történik akkor, ha közben megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyomat, például júniusban? Ekkor jogosult vagyok-e a felmentési időre, illetve ily módon év közben kérhetem-e ismételten a nyugdíjam folyósítását?
18. cikk / 22 Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től
Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
19. cikk / 22 Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
20. cikk / 22 Nyugdíjas foglalkoztatott járulékfizetése
Kérdés: Társasházunk 3 épületből áll, 44 tulajdonossal. A tulajdonosok 75 százaléka nyugdíjas. Egy nyugdíjas elvállalta a kertgondozást költségjóváírásra. A 2007. áprilisra kihozott rendelkezés szerint ez tovább nem valósítható meg. Így rosszul jár, aki azt csinálta, valamint a többi (33) nyugdíjas is. Annyira nagy szüksége van az államnak arra a kevéske adóra, hogy a nyugdíjasok a járulékaikon felül ne tudjanak további jövedelemhez jutni?