6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Óvodai, iskolai étkeztetés
Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
2. cikk / 6 Szociális alapon nyújtott étkeztetés
Kérdés: Az önkormányzatnak van főzőkonyhája. Szociális étkeztetésre, szervezett kedvezményes étkeztetésre normatívát kapunk. Van térítésidíj-bevételünk is az étkeztetésből? Hogyan alakul a fizetendő áfa?
3. cikk / 6 Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása
Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
4. cikk / 6 Forgalmi érték szerinti adózás
Kérdés: A melegétkeztetésben dolgozó közalkalmazottak részére 4000 Ft/hó természetbeni étkezési kedvezményt ad önkormányzatunk. Ez a kedvezmény jelentősen meghaladja a forgalmi értékhez viszonyított 50 százalékot, ezért külön áfát kell fizetni az intézményben ezen dolgozók után? A kedvezmény összege ezáltal havonta az áfával növelt érték lesz, vagy az áfa áthárítható a munkavállalóra?
5. cikk / 6 Iskola étkeztetési tevékenységének áfakötelezettsége
Kérdés: Általános iskolánkban az oktatási tevékenységen túl a tanulók és az alkalmazottak étkezése is megoldott (külsőtől rendeljük az ebédet). Úgy tudjuk, az oktatási tevékenység adómentes, az étkeztetés viszont adóköteles. Az étkeztetésből származó éves bevétel 1 000 000 forint körül van, az alanyi adómentesség felső határát évek óta nem érjük el. Adószámunk utolsó számjegyei: -1-43. Úgy tudjuk, hogy az étkeztetésre áfát nem számíthatunk fel, így a befizetések nem tartalmaznak áfát. Helyesen járunk el? Kell-e számlát kiállítani a befizetők részére?
6. cikk / 6 Iskola számlaadási kötelezettsége a diákétkeztetés és fénymásolás után
Kérdés: Kell-e iskolánknak számlát adnia a tanulók részére az étkezésiköltség-térítés befizetésekor? Ha a tanulóknak pénzért (10 Ft/oldal) végzünk fénymásolást, erről kell-e számlát adni? Mi a követendő eljárás?