Támogatási előleg elszámolása

Kérdés:

Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?

Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, és azokat az Áhsz. szerint a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, illetve a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Támogatás

Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Közös beszerzés esetén a szállítónak az egyes tagokat érintő részekről külön tagonkénti bizonylatot kell kiállítania.A TOP-pályázatban a kedvezményezett vissza nem térítendő támogatásban részesül. Vissza nem térítendő fogadott támogatásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Európai uniós pályázati támogatás

Kérdés: Kérdés: Az önkormányzat európai uniós pályázat kedvezményezettjeként 2016-ban 1,1 milliárd Ft támogatásban részesült. A projekt 4 év futamidejű. A szerződés aláírásra került, a projekt költségvetését elfogadták. A támogatási összeg 2016-ban, előlegként, 100%-ban leutalásra került az elkülönített számlára. 2016-ban a mérföldkövekhez kapcsolódó kiadások pénzügyi teljesítése megtörtént, azonban nem tudható, hogy a kifizetési kérelem elfogadása 2016-ban megtörténik, vagy 2017-re áthúzódik. Ezekben az esetekben hogyan kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben (előirányzat, követelés, kötelezettség, időbeli elhatárolás) szerepeltetni ezen bevételt (előleg) és kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] A leutalt összeget követelésként elő kell írniuk. A pénzügyileg teljesült, elutalt összeget addig a követelések között kell nyilvántartani, amíg a közreműködő szervezettől vissza nem érkezett a jóváhagyás a benyújtott dokumentumok elszámolásáról. Ekkor válik ismertté...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

EU-s pályázat elszámolása

Kérdés: A 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) szerint működő intézmény több uniós pályázattal rendelkezik mint támogatott szervezet. A támogatási szerződés alapján a finanszírozási formák eltérőek, de legtöbb esetben utófinanszírozási formában történik a támogatás. Hogyan kell elszámolni 2014-től ezen finanszírozási formát? Hogyan, mikor és milyen formában kell kimutatni az Irányító Hatósággal szembeni követelést, amikor egy számlát előfinanszírozva kifizetünk?
Részlet a válaszából: […] ...utófinanszírozott pályázatok tekintetében 2013. év végéig a régi szabályokat kellett alkalmazni. E szerint utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai számlán kellett kimutatni a kedvezményezett államháztartási szervezetnek – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Támogatás

Kérdés: Az új számviteli szabályok szerint 2014-ben hogyan kell elszámolni a szállítói finanszírozású számlákat és az előző évben kapott, idén elszámolt támogatási előleget?
Részlet a válaszából: […] ...működési és felhalmozási célból, végleges jelleggel kapott bevételeket. Ez utóbbiak közé tartozik a költségvetési szervek elnyert pályázata is, amelyet államháztartáson belül kap a támogatótól, illetve közreműködő szervezettől.Ezek számviteli lépései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy nincs tiltás a beszámítás alkalmazására a költségvetési szerveknél sem. Az lehetséges viszont, hogy a pályázat kizárta ennek lehetőségét, és ezért a pályázati elszámolók ehhez ragaszkodnak és következetesen érvényesítik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Önkormányzati biztos kijelölésének feltétele

Kérdés: Egy városi kórház 2005. január 1-jéig bruttó finanszírozási rendszerben működött. Abruttó és a nettó finanszírozás közötti különbözetet az önkormányzat fizette meg a kórház helyett 2004-ben, így belső tartozásállomány keletkezett. A képviselő-testület az összeg megfizetésére fizetési halasztást engedélyezett, melynek alapján az összeg visszafizetésére 2006-tól kerül sor a kórház által az önkormányzat részére. A különbözet könyvelése az aktív és passzív pénzügyi elszámolások közé történt az érintett feleknél. Az elszámolási különbözet, belső tartozásállomány összege meghaladja a 100 millió forintot. Kell-e pályázatot kiírni az önkormányzati biztosi feladatok ellátására?
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. 153. §-a alapján önkormányzati biztost kellkijelölni abban az esetben ha az önkormányzat által fenntartott költségvetésiszerv 30 napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredetielőirányzat 10%-át vagy a 100 millió Ft-ot.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.